Közelebb az olimpiához a Mocsai-csapat
Az olimpiai selejtezős részvétel kigürcölésének svédországi utolsó leckéje tornyosult péntek este a magyar férfiválogatott előtt: az együttesnek - a kvalifikációs szereplés automatikus kiharcolásáért - a lengyel csapatot kellett felülmúlnia a hetedik helyért vívott meccsen. Igaz, Mocsai Lajos játékosai úgy léphettek pályára Kristianstadban, hogy az esetleges vereség nyomán sem kell eret vágniuk magukon, mert a többlépcsős rendszerben még mindig marad menekülőút: ha a mostani vb első hét helyezettjének bármelyike nyeri a jövő évi, szerbiai Európa-bajnokságot, akkor a skandináviai nyolcadik helyezett is álmodozhat Londonról...
Aztán, alighogy elkezdődött a találkozó, nagyon úgy festett, gyorsan dűlőre akarja vinni a dolgot a társaság, mert Iváncsik Gergő, Mocsai Tamás és Ilyés góljával a 4. percben 3:0-ra meglépett ellenfelétől. Az öröm azonban ekkor még korainak bizonyult, tekintve, hogy az eleinte igen csalódottnak is kedvetlennek látszó rivális - amely a legutóbbi két világbajnokságon ezüst-, illetve bronzérmes lett - csakhamar egyenlített, s mind jobban felpörögve a 13. percben a vezetést is átvette (4:5).
A bántóan szellős védőmunkát elöl Ilyés, majd az egész vb-n kirobbanó formában játszó Mocsai próbálta kompenzálni, de a lengyelek - Jurecki és Bielecki vezérletével - továbbra is kreatívabbaknak és gyorsabbaknak bizonyultak, így a félidő kétharmadánál erősen aggódni kezdhettünk (8:12). Ám kisvártatva újabb fordulat következett, és ezt a legkevésbé sem bántuk: a 23. percben még 14:10-re vezető vetélytárs a játékrész hátralévő szakaszában képtelen volt betalálni az addig legföljebb közepes produkciót nyújtó Fazekas kapujába, miközben a másik oldalon - Mocsai változatlan remeklésének köszönhetően - szinte minden sikerült, és a sorozatban szerzett hat góllal a szünetre már megint itt volt az előny (16:14).
A térfélcserét követően aztán tovább javult a helyzet, s tíz perc elteltével ötgólosra duzzadt a differencia, nem utolsósorban a hétmétereseket precízen értékesítő Iváncsik Gergő jóvoltából. Noha a látottak alapján ebben a periódusban akár arra is számíthattunk volna, hogy a hajdani nagy spíler, Bogdan Wenta csapata összebukik, nem így történt.
A három-négy gólnyi különbség állandósult a folyamatos „futóversenyben", így aztán hátradőlni a lelátón sem lehetett, nem hogy a pályán lazítani, de ezúttal ettől nem is kellett tartani: a magyar válogatott különleges akarattal játszott a hajráig. A finisben meg pláne. Iváncsik Gergő még kettős emberhátrányban is gólt szerzett, s bár másfél perccel a vége előtt már csak kettő volt „ide", ráadásul az ellenfél ismét emberfórban játszhatott, a lefújás pillanatában 31:28-at mutatott a nagytábla. Az emlékezetes teljesítmény nyomán megszületett győzelemért olimpiai selejtező a jutalom.
A találkozóval egy időben, Malmőben rendezték a vb egyik elődöntőjét, s azon a franciák - a papírformát messzemenően igazolva - 29:26-ra felülmúlták a svédeket, vagyis ott állnak az újabb diadal küszöbén. S finoman szólva is reménykedhetnek, ha eszükbe jut az utóbbi idők bármelyik világversenyének díjátadó ceremóniája...
Igaz, ellenfelük az a dán együttes lesz a vasárnapi, délután ötkor esedékes malmői fináléban, amely a tegnap késő estére rendelt másik, kristianstadi elődöntő után is százszázalékos maradt: 28:24-re múlta felül az ugyancsak kiváló erőkből álló spanyolok garnitúrát.