Messi, Messi, Messi
Alkalmanként tizenegy (tizennégy) ember viszont folytonosan csalódik. Az ellenfél zavartan kutat a labda után, nagyjából afféle szerepet játszik, mint a csetlő-botló Kardos doktor Ötvös Csöpi mellett: hiába nyomoz...
Most éppen az Atletico Madrid kereste az „elveszett" gömböt. Pedig látszólag jó erőkkel vonult fel: Godinnal, Filipe Luisszal, Paulo Assuncaóval, Agüeróval... (Az uruguayi Forlan és a brazil Elias csak csere volt.) Ám a Valdes - Daniel Alves, Piqué, Abidal, Maxwell - Xavi (Krkic, 84.), Busquets, Iniesta (Keita, 80.) - Messi, David Villa, Pedro (Afellay, 84.) összeállításban játszó „Barca" azt művelt ellenfelével, amit csak akart. Igaz, Piqué egy ízben a gólvonalról mentette Filipe Luis lövését.
De különben...
A követhetetlen Messi fél óra alatt bevágott kettőt, aztán a hajrában még egyet, a köztes időben pedig gurigázott, csak gurigázott a leszerelhetetlen Barcelona. A 3-0 nem fejezi ki a lényeget, azt az irdatlan különbséget, mely a vörös-kékeket a riválisoktól (nem csupán az Atleticótól) elválasztja. Hívebb bizonyítéka e differenciának, hogy Guardiola edző (az „agy") briliáns garnitúrája a tizenhatodik egymást követő győzelmét aratta a spanyol bajnokságban, s ezzel megdöntötte a XX. század legjobb klubegyüttesének választott Real Madrid 1960/61-ben, Di Stefanóval, Puskással, „Fedák Sárival" elért rekordját. A korábbi csúcs ötven évet élt; nagy valószínűséggel a Barcelonáét is emlegetik majd fél évszázad múlva.
Miként magát e csodacsapatot is...
További eredmények: Real Madrid-Real Sociedad 4-1, Sevilla-Málaga 0-0, Villarreal-Levante 0-1, Almeria-Espanyol 3-2, Athletic Bilbao-Sporting Gijon 3-0, Getafe-Deportivo La Coruna 4-1, Osasuna-Mallorca 1-1, Zaragoza-Racing Santander 1-1.
Az élcsoport: 1. Barcelona 61 pont, 2. Real Madrid 54, 3. Villarreal 45.