Kérdés, hogyan keveredett ­Belgium és Nagy-Britannia a csapat-világbajnoksággal felérő nagy hagyományú verseny döntőjébe, s – az ATP-rangsor második helyén álló ­Murray mellett – mit keres a sok „no ­name” teniszező a sportág díszelőadásán. E minősítésért nyomban meg kell követni a Gent kiállítási központjának salakpályáján felsorakozó két válogatott játékosait, hiszen a legkevésbé ők tehetnek a torna idei súlytalanságáról.

Tavaly Roger Federer és Stanislas Wawrinka emelte magasba a svájci zászlót, s a legyőzött négy francia muskétás (Jo-Wilfried Tsonga, Gael Monfils, Richard Gasquet, ­Julien Benneteau) is a sportág élvonalához tartozik. Ám sok esetben a versenyzők és menedzse­reik egyéni érdekei alakítják a csapatokat, azaz Djokovics, Nadal, Federer vagy akár a magyarok feljutását „segítő” bolgár Dimitrov kedvétől függ a válogatottak sorsa, a kupa komolysága. Ebből a szempontból példaértékű Murray felfogása: a klasszis játékos a hátán vitte mind feljebb a brit csapatot az euro-afrikai zóna II. osztályából (2011-ben Balázs György és Kiss Sebő is játszhatott ellene), mindig szolgálatra jelentkezett, s lám, a oneman show a csúcs közelébe ért.

Egy kiállítási csarnok képe Jason Cairnduff / Reuters

A rangsorszámok pontosan rögzítik a többiek helyét a világban: a húszesztendős angol Kyle ­Edmund (ATP-100.) Davis ­Kupa-döntőben debütálhat, míg Jaime ­Murray és Dominic Inglot egyesben nincs ­rangsorolva (igaz, az idősebbik ­Murray párosban ott lehetett a nemrég zárult vb csoportmeccsein). A belgáknak David Goffin (16.) és ­Steve Darcis (84.) révén két top 100-as teniszezőjük van; a másik két kerettag Ruben Bemelmans (108.) és Kimmer Coppejeans (128.).

Az angolok egyértelműen Murray két szólógyőzelmében és a fivérével alkotott páros sikerében bíznak. A világsztár a Davis Kupában az idén még veretlen egyesben (az amerikai Young és Isner, a francia Tsonga és Simon, az ausztrál Kokkinakis és Tomic ellen nyert); újabb két sikere aligha forog veszélyben. A belga éljátékos Goffin ellen 2:0 a mérlege: néhány hete Párizsban 6:1, 6:0-ra „mosta le” őt. Az ellenoldal úgy okoskodik, hogy a legjobb brit valóban legyőzhetetlen, a második számú játékos viszont elkapható, így a páros dönt majd a kupa sorsáról. Ezért aztán Darcist pénteken pihentetik, majd csak a holnap délutáni párosra vetik be a belgák, s adott esetben a döntő ötödik meccsen rajta múlhat a nagy diadal. Az elődöntőben már bejött ez a belga trükk: az argentinok elleni brüsszeli összecsapáson 2:2 után ő vitte el csapatát az aranykapuig.

A vendéglátó teniszezők sikere a sportág első belga DK-diadala lenne, de már az is mérföldkő, hogy Belgium képviselői 1904 után ismét finalisták. Az akkori és a mostani ellenfél megegyezik... Annak idején a Brit-szigetek néven szereplő együttes könnyedén nyert. Ám a kilencedik szigetországi győzelem (1936) óta már 79 esztendő telt el.

Ezzel együtt könnyebbnek tetszik a kilencedik emeletről a tize­dikre jutni, mint az első lépcsőfokra felkapaszkodni.