Magyar pályázat a 2019-es Universiadéra
A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség benyújtotta pályázatát a 2019-es nyári Universiade megrendezésére. Kiss Ádám, a szervezet elnöke és Maruzsa Zoltán, a felsőoktatásért felelőshelyettes államtitkár szombaton mutatta be a kandidatúrát a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség brüsszeli központjában. A magyar főváros Bakuval és Brazíliavárossal rivalizál az esemény lebonyolításának lehetőségéért. A prezentációról kiadott közleményből kiderül: a kormány szeptember 11-i ülésén tárgyalt az ügyről, s elvi támogatását adta a projekthez. Orbán Viktor miniszterelnök levelét csatolták is a dokumentációhoz.
Az illetékesek úgy vélik, az anyag erőssége, hogy folyamatban lévő beruházásokkal számol, mivel a Puskás Ferenc stadion újjáépül, elkészül az FTC-aréna, s döntöttek a Tüskecsarnok rekonstrukciójáról. Ugyanakkor ezek legföljebb a bázisát adhatják a versenyeknek, s a vetélkedő megtartásához alighanem föl kell még húzni néhány sportlétesítményt. Az idei, kazanyi viadal hatvannégy helyszínen zajlott, s ezek közül harmincat a tizenkét napos rendezvényre építettek föl. Persze a magyar fővárosnak nem kell konkurálnia a gazdaságossági szempontokra kevés figyelmet szentelő oroszokkal. Már csak azért sem, mert a nemzetközi testület kiemeli: nem szeretné, ha a verseny súlyos terheket róna a jelentkezőkre, mert akkor kevesebben igyekeznének otthont adni az eseménynek. Hogy nem csupán retorikai fordulatról van szó, azt jelzi: 2009-ben Belgrád rendezte az Universiadét, azaz kelet-európai városok teherbírását nem haladja meg az esemény.
Igaz, szó sincs arról, hogy költségvetési hatásai elhanyagolhatók lennének. Ez már csak azért sincs így, mert több mint százhetven országból hozzávetőleg tízezren vesznek részt a versenyen, miközben mintegy húszezer önkéntes segíti a szervezőket. Arra a pályázati bizottság anyaga is rámutat: falut kell építeni a résztvevőknek. Külföldi példákra hivatkozva megjegyzik: kollégium- és szociálisbérlakás-fejlesztés keretében valósulhat meg a beruházás.
Kazanyban az idén huszonhét sportágban rendeztek versenyt. Ennél kisebb az elvárás: a nemzetközi szövetség csupán tizenhármat ír elő, de a házigazdák saját preferenciájuknak megfelelően bővíthetik a kört.
Lényegében csak a pénz szab határt az elképzeléseknek. Kazanynak vagy korábban a kínai Shenzhennek ez aligha okozott problémát, ám Magyarországnak óvatosan kell bánnia a forintokkal. Ezzel persze mindenki tisztában van: a szervezők már az első közleményükben jelezték, hogy fontosak a média- és marketingjogokról szóló tárgyalások, mert szeretnék, ha minél kisebb teher hárulna a központi büdzsére. Ezt szeretné a kormányfő is, legalábbis az derül ki a szövegből, hogy levelében kiemeli a „médiaügyi” egyeztetéseket.
A részletekről egyelőre többet nem tudni, az pedig kevéssé érinti a kandidatúrát, hogy Magyarország 1935-ben és 1965-ben már otthont adott Universiadénak. Sem a résztvevők száma, sem a verseny infrastrukturális követelményei nem vethetők össze az aktuális viszonyokkal.
Ami biztos: a nemzetközi szervezet illetékes testülete novemberben dönt a rendezőről. Ha a grémium Budapestet választja, a munka már másnap kezdődhet. Bár erről eddig nyilvánosan nem esett szó, a főváros fejlesztéseit évekig meghatározhatja a jelenlegi információk alapján nem feltétlenül reális projekt, amelynek hatásairól, költségeiről, nem szándékolt következményeiről komplex tanulmányokat egyelőre nem publikáltak.
