"Túl azon, hogy hagyományosan jó és látványos versenyt rendeztünk, az újítás nyomán izgalmasabb erőpróbát láthattak a nézők - említi Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány. - Noha kétségtelen, hogy a döntést a többség ellenérzéssel fogadta, hiszen alig százéves tradíciót írt felül, rengeteget gyakorlással megszoktuk, és el is fogadtuk azt."

Az eddigi 3000 méteres futás 3x1000-re módosult; lőni a táv elején, illetve a következő két "kör" végén kell. "Öttusázóink jól alkalmazkodtak a változáshoz - folytatja Pálvölgyi. - Jóllehet a szám előtt még nagy a nekikészülődés, ez annak tudható be, hogy normális, pénzdíjjal ťmegdobottŤ tesztversenyeket, noha magam is javasoltam, sehol sem nem tartottak."

Az öttusa - emlékeznek még? - jó ideig ötnapos túra volt; ma már egy alatt lezavarják, ráadásul itt ez a "biatlon". Pálvölgyi reflexiója: "Minden sportág el akarja adni magát, és ehhez olykor komoly változások szükségesek. Amondó vagyok, akadnak rosszabb módosítások is: a birkózóknál speciel golyóhúzással is lehet valaki győztes..."

Marosi Ádám, a vasárnapi viadal második helyezettje - a mexikói VK harmadikja - nem ötöl-hatol: "Az öttusa nem soknézős tömegsport; vérprofik vagyunk, nagyon jók vagyunk, de kevesen vagyunk, úgyhogy jót tesz nekünk a változás. A nézők számára már most izgalmasabbá, jobban követhetővé vált az öttusa, és hát mit veszítettünk mi, sportolók: legfeljebb a reggeli, stresszes lövészetet, amelyre maximum a családtagok voltak kíváncsiak. Az új szisztéma eddig bevált, magam is megkedveltem."

Akkor most minden szép és jó? - vetjük fel Marosinak. A válasz: "Annyira azért nem. Százkilencvenes pulzussal például elég nehéz lőni..."

Marosinak tetszik