A magyar bajnok mindvégig remekül tartotta magát a félig-meddig semleges pályán - Aalborgban - rendezett találkozón, s az északiak trénere, Jakob Vestergaard már a 11. percben, 5:3-as vendégvezetésnél időt kért. A nagyon egyenlőknek látszó riválisok egymás nyakán lihegtek, de öt perccel az első félidő vége előtt súlyos trauma érte a győrieket: a Görbicz helyén játszó Kovacsics Anikó megütötte a dánok német lövőgépét, Jurackot, s a játékvezetők végleg leküldték a pályáról.

Az intermezzót azonban sikeresen átvészelte a rendkívül magabiztosnak tetsző alakulat, s a szünetbeli egygólos előny (15:14) rendkívül biztató folytatást ígért. Ezzel együtt: olyan produkcióra aligha számított bárki is, mint amilyet bemutatott a Pálinger Katalin vezette társaság. A győriek kapusa bravúrt bravúrra halmozott a térfélcserét követően, s bár a mezőnyben játszók - a viborgi támadókhoz hasonlóan - elvétve találták meg a rést a kapuba, a leghátsó ember remeklése nyomán a magyar együttes szinte mindvégig ellenfele előtt járt egy-két lépéssel. Sőt: amikor már csak tíz perc volt hátra, háromgólosra duzzadt a különbség (21:18), s noha egy perccel a lefújást megelőzően a dánok felzárkóztak egygólnyira, Konkoly időkérése megtette a hatását. A lerohanásos attak végén Spiridon bevágta, minek nyomán az utolsó dudaszó felhangzásakor 26:24-es győri győzelem virított a nagytáblán.

A diadallal a hét gólig jutó Tomori, Vérten (6) Herr 5 és társai a BL-győzelem küszöbére értek, de nem árt rögzíteni: kőkemény visszavágó vár a csapatra. Miképpen a Viborg, megfelelő méretű saját csarnok híján a Győr sem szerepelhet otthonában, ám jó hír, hogy a szombati, veszprémi "vendégjátékra" ötezer szurkoló készül.

Amennyiben sikerülne elhódítani a serleget, magyar csapat tízévnyi várakozás után jutna fel a csúcsra: 1999-ben a Dunaferr hódította el a Bajnokok Ligája trófeáját.

Az ajtó félig tárva, már csak be kell lépni rajta.

"Odavágó" után: taps tőlük, taps nekik