A szezonnyitó Ausztrál Nagydíj előtt tett panaszt a versenybírák elutasították, így a három kritizált istálló Melbourne-ben és másfél hete, a Malajziai GP-n is ezzel indulhatott; amint az köztudott, az újonc Brawn GP egyelőre uralja a mezőnyt, 25 ponttal vezeti a konstruktőri versenyt és a tavaly szerény ötödik Toyota is "fölényes" második (16,5) egyelőre. "A bizonyítékok áttekintése és az indoklások meghallgatása után a testület arra a következtetésre jutott, hogy a versenybírák helyesen jártak el, amikor a kérdéses autókat szabályosnak ítélték" - fogalmaz a FIA közleménye.

A szakértők szerint a három csapat által használt diffúzorokkal körönként fél másodperccel gyorsabbak az autók.

Mint ismeretes, az idei Forma-1-es szezonra számos szabályt megváltoztattak: a cél elsősorban az autók aerodinamikai hatékonyságának csökkentése volt. A különböző légterelő elemek paramétereit módosították, de az említett három csapat a többiektől eltérően értelmezte az előírásokat, és az autó végén, alul elhelyezkedő diffúzoraikat ügyes megoldással a hátsó törési zónával egybeépítve szerelték fel.

Mi is az a diffúzor?

A leszorító erő egyik forrása a kocsi alatt futó légáramlás. A földközeli áramlást elvezetik a padlódeszka alatt és körül. Ez az áramlás a kocsi és az út közötti szűk helyen a venturi hatás miatt összenyomódik. Innen a kocsira szerelt hátsó diffúzor gyorsítja fel a levegőt. Akárcsak a repülők szárnya, az alacsony nyomású levegőt felgyorsítva alakít ki emelő-erőt a domború felszínen: a diffúzor egyszerűen kihúzza a levegőt a kocsi alól. Ez a szívóerő a légellenállás csökkenése nélkül hoz létre leszorító erőt.