A motiváltabb és mindvégig csapatként funkcionáló soproniak tizenkilenc ponttal (83:64) múlták felül egyetlen, és hát most tökéletesen szétzuhanó magyarországi riválisukat. Ezzel a sikerrel Székely Norbert hölgykoszorúja megnyerte a rájátszásra kvalifikáló mérkőzéssorozatot, következésképpen minden párharcát, így az első helyről határozó csatát is hazai pályán nyithatja majd.

Az első két negyed jórészt kiegyenlített küzdelmet hozott, sőt a triplákat is "vállaló" pécsiek ebben a periódusban szolid vezetésnek is örülhettek. Hiába dobott azonban szép hárompontost Mazzante (kétszer) és Mészáros, a vendéglátók szorgosan, a büntetőket kiválóan értékesítve kapaszkodtak, amikor éppen az kellett. Hogy aztán a nagyszünet előtti percekre hirtelen ritmust váltsanak: a Honti, Horti, MacLeod, Milovanovics vezérelte társulat tizenkét pontos előnnyel vonulhatott pihenőre.

Amit a harmadik és negyedik negyedben láttunk, azt a Pécs szempontjából aligha lehet értelmezni: noha a válogatott center, Vajda, továbbá Somogyi hiányára, valamint az első félidőben tapasztalt 16:7-es faultarányra sok mindent rá lehet fogni, a tanácstalanságot, a "fehér" arcokat semmiképpen sem. Iványi és társai - leszámítva a huszonöt pontig jutó Ohlde-t és a tizenötnél megálló Mazzantét - legföljebb parodizálták önmagukat, miközben a több kulcsemberét jól forgató hazaiak már-már azt tettek a pályán, amit akartak. Jellemző a totális offenzívára, hogy a közeli duplák és a palánk alatti, eredményesen zárt harcok feloldásaképpen MacLeod bőven a hárompontos vonalon túlról, kvázi a "kígyótérről" is betalált a gyűrűbe.

Milovanovics tizenkilenc, Horti tizenhét, Honti tizenöt, MacLeod tizenkét pontig jutott az Euroliga négyes döntőjében is érdekelt együttesben, amely a hét végi, ugyancsak a hűség városában rendezendő Magyar Kupát szintén könnyen begyűjtheti.

A kérdés csak az, hogy lesz-e valami ellenfele...