- Érdekes döntést hozott.

- Nézőpont kérdése. Annyi történt csupán, hogy a férficsapat szakmai segítséget kért tőlem, és én - nem utolsósorban a szakosztálynál korábban eltöltött bő másfél évtizedre gondolva - igent mondtam. Persze csak az után, hogy a női válogatott szakvezetőjeként a szezon végéig megkaptam hozzá a szövetség hozzájárulását.

- A nőktől azért jött el, mert nem volt pénz, a férfiakhoz pedig azért ment, mert nincs pénz?

- Jól hangzik így is. Természetesen szívesen maradtam volna a lányoknál, ha csak halvány reménysugarat látok arra, hogy rendeződik a helyzet. Másfelől pedig félreértés ne essék: a férfiegyüttes folyamatosan fizetőképes.

- Ehhez képest a szerb edző - az MTI híre szerint - anyagi okok miatt állt odébb...

- A gazdasági recesszió a sportot és Dunaújvárost sem kerüli el. A játékosok fizetését csökkenteni kell, miképpen minden más kiadáson is muszáj spórolni. De ez a legkevésbé sem azt jelenti, hogy üres lenne a kassza.

- Hanem azt, hogy ön olcsóbb, mint Petljanski?

- Erre vonatkozóan nem szeretnék semmit mondani. Illetve annyit azért igen, hogy február 23. óta nincs főállásom. Időközben kaptam ajánlatot máshonnan is, de számomra nem volt kérdés, hogy a Dunaferrt választom.

- A szívére hallgatva döntött?

- Mondtam már, tizenhat évet húztam le a férfi szakosztálynál, szinte minden Dunaújvároshoz köt. Most újra hívtak, és kötelességemnek éreztem segíteni. Már csak lokálpatriotizmusból is. (B. G.)