Andalúzerek

Szépen halad a kajak-kenu válogatott felkészülése Sevillában. Amint az onnan küldött, s a szövetség honlapján közzétett naplóféléből kitetszik, "a csapat rendesen dolgozik, jókedvű arcokat látni az étteremben, mindenki jól érzi magát; ideális körülmények, ideális klíma, gyönyörű helyszín". Jóleső érzéssel nézünk ki az esőáztatta, szél tépázta óbudai ablakon, hogy lám, a világválság idején legalább az olimpiai mozgalom zászlóshajója méltó feltételek között dolgozhat a halifaxi világ- és a brandenburgi Európa-bajnokság előtt: "A hely egyébként csodás, itt van egy helyen minden: a hotel, az étterem, a hajótárolók és a konditermek, futópálya, egy 2000 méteres kajak-kenu és evezőspálya, de lehet evezni a folyón akár hét-nyolc kilométert is egy irányba, ami fantasztikus."

Jó, azért gond is akad néhány; na, nem nagy, éppen csak akkora, amekkora még belefér egy 65-70 részvevős központi edzőtábor mindennapjaiba. Itt van mindjárt a vitaminok kérdése. Az elengedhetetlen étrend-kiegészítőkről az ismeretlen, cenzúrázatlan szerző ezt írja: "Az egyik edző, csak így mellesleg, megjegyezte: hétfőn kiosztásra kerültek a vitamincsomagok; sajnos, mindnek lejárt 2008 végén a szavatossága."

Ami a tréningek és az edzések összehangolását illeti, legföljebb az okoz gondot, hogy "a csapatok közti kommunikáció egyelőre akadozik, hisz nagyjából valóban mindenki egyszerre van vízen, így néha olyan a vízfelület, mint a Palatinuson a hullámmedence csúcsszezonban". Lelki szemeinkkel látjuk is, amint Fábiánné Rozsnyói Katalin motorcsónakja elhúz Janics Natasa kajakja mellett, az addig csak jobbra-balra dülöngélő versenyző pedig belefordul a vízbe, ám máskor is megesett már ilyesmi; a fő, hogy süt a nap. Továbbá, hogy a tréningek és az étkezések összehangolása flottul megy Andalúziában. Leszámítva persze azt, hogy - idézzük megint - "igazodni kell egy kicsit a napszakokhoz is, de a spanyolok sem feltétlenül az igényekhez igazítják az étkeztetést". Részletesebben: "A nap 7.30 után kel, így korai edzés nem játszik. Reggeli 7.30-tól: ez szintén nem túl jó, mert emészteni is kell. Ebéd eddig 13.30-tól volt, ami szintén meglehetősen késő. Boti (Storcz Botond szövetségi kapitány - A szerk.) elintézte, hogy 13.00-kor legyen. Tolódik a délutáni edzés is. Vacsora 20.00-tól! Ez már tényleg elég késő. Sebaj,
eddig még senki nem nyüszögött csak az ebédidőpont miatt."

Mindazonáltal pihenni lehet. Pontosabban: "A lányoknak volt egy kis malőrjük azzal, hogy a 2 ágyas szobában, melyben 3-an alszanak pótágygyal, már nem fértek el a száradó ruhák, így kirakták a folyosóra. Innen a takarítónő nemes egyszerűséggel berakta az ágyukra a vizes ruhákat, amíg ők kondiztak, majd elvitte a szárítót. Hiába reklamáltak, kedvesen közölték, ha más is
a folyosón szárítja a ruháját, minden szobából elviszik a szárítót."

Hogy az utazás rendben volt-e, ezek után aligha kérdés. "A csapat jelentős része szombaton, fapados járatokkal érkezett Sevillába 3 különböző útvonalon, persze nem minden komplikáció nélkül. A legkomolyabb kalamajkába a Londonban átszállók kerültek, akik egyrészt egyik reptérről a másikra kellett, hogy átjussanak, majd a becsekkolásnál szembesültek a ténnyel, miszerint a feladható csomagok súlyhatára itt nem 20, hanem 15 kilogramm. (...) A megérkezés után jött a fekete leves. Pontosabban nem jött semmi, hiszen a recepción este 11 órakor széttárt karokkal jelezték, hogy már nincs a konyhán senki, vacsorát nem tudnak biztosítani, hiába volt kifizetve. (...) A csapat taxikkal a belvárosba vette az irányt és ki így, ki úgy, de csak megoldotta az étkezést."

Alighanem most kéne abbahagyni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.