Schmidt Gábor
- Mennyit spórolnak Sevillával?
- Tavaly negyvenmillió forintot költöttünk meleg vízi edzőtáborokra; Ausztráliától az Egyesült Államokon át Dél-Afrikáig számos helyszínen készültek a válogatott keretet adó csoportok. Sevillára tizenötmillió forint jut: ez az összeg harmincnégy versenyző, a szövetségi kapitány és öt edző utaztatását-ellátását, továbbá a járulékos költségeket, köztük a hajószállítást öleli fel.
- Hát a többi harminc ember?
- Elsősorban huszonhárom éven aluli versenyzőkről van szó, akik egyesületi vagy saját költségen tréningezhetnek a kiváló feltételeket nyújtó spanyol városban.
- A szövetség nem segít nekik?
- Amikor elkészítettük az idei költségvetést, voltak olyan tételek, amelyekhez nem nyúltunk; nem faragtunk például a kluboknak nyújtott szövetségi támogatásból. Ha úgy vesszük, akkor segítünk nekik is.
- A szövetségtől hányan utaznak?
- Storcz Botond szövetségi kapitány és egy gyúró. A hajókat a trénerek egyike, Kiss István szállítja; vele együtt lesz hat az edzők száma.
- Senki más?
- Nézze, a tábort előkészítettük, az ott lévőkkel napi kapcsolatban leszünk, s hát kinn lesz a kapitány. Sok mindenre nincs most pénz: amiből lehetett, levettünk; persze, csak az egészséges határig. A táborozáson túl szűkítettük a büdzsét a brandenburgi Európa-bajnokságra, a felnőtt- és az ifiviadalok összevonásával a hazai versenyrendszeren is húztunk; sorolhatnám. Jó hír viszont, hogy miközben az állami támogatás csökkent, szponzorainktól az idén valamivel több pénzt kapunk.
- A csoportos munka után milyen lesz a központi tábor hangulata?
- Sevillát illetően elutasítás nem volt. A versenyzőktől eddig inkább pozitív jelzések jutottak el hozzánk; úgy fest, örülnek, hogy együtt lesznek.
- Ebben a sportágban kódolva van a feszültség...
- Ha lesz is, megoldják.