Félő volt, hogy vasárnap nélküle kell kiállnia a norvég váltónak a dél-koreai Pjongcsangban. A biatlonkirály ugyanis csak negyedik lett szombaton, a 15 km-es, tömegrajtos számban... Igaz, a "vikingek" gazdagok sílövőkben (ha nem is olyan extraklasszisokban, amilyen Björndalen). A sprintviadal előtt Lars Bergert a tévékommentátori állásból rendelték a pályára, miután Emil Hegle Svendsen váratlanul visszalépett a versenytől. Aztán az első négy helyet egyaránt norvég sportoló szerezte meg. "Lentről" fölfelé: Alexander Os, Halvard Hanevold, a mikrofonos Berger, valamint Björndalen...

"Minél erősebb a közvetlen konkurencia, annál jobb" - mondja erről a sportág kiemelkedő egyénisége, aki (tíz ezüst és kilenc bronz mellett) immár tizennégy vb-aranyérmet számlál. Pjongcsangban négyet nyert, csakúgy, mint 2005-ben, valamint 2002-ben, a téli olimpián. (Ötödik - sorrendben az első - ötkarikás elsőségét még 1998-ban, Naganóban érte el.) "A többiek állandó küzdelemre késztetnek, és persze megpróbálnak követni. De mindenben az eredeti az igazi."

Arany ember

Hogy hol tartja a különleges kollekciót? "A kupákat a szekrényben (háromajtós nem elég - a szerk.), az érmeket a széfben." Földrajzilag szintén két helyen lehetne a gyűjtemény, mivel Björndalennek a kelet-tiroli Obertilliachban, valamint a dél-tiroli Toblachban is van háza; az utóbbi település hitvese, a szintén sílövő Nathalie Santer szülőfaluja. A vidék nagy szerepet játszott biatlonkarrierjében, gyerekkorában ugyanis tornász akart lenni, de öt gyermeket nevelő szüleinek sem idejük, sem pénzük nem volt arra, hogy a tőlük negyven kilométernyire lévő Drammen városának sportcsarnokába szállítsák mindennap. Síelni és lőni viszont akár a kertkapu előtt is lehetett, és a légfegyver pukkanása nem zavarta a földműves família kilenc tehenének nyugalmát sem...

Björndalennek ma már negyven kilométer az smafu, hiszen Porsche 911 Turbóval jár, igaz, hiába akarna négy másodpercen belül 100 km-es sebességet elérni, a hegyi utakon ez nem megy. (Már csak a szigorú rendőrségi ellenőrzés miatt sem.) Ezért hát másra hajt, jóllehet azt mondja: "Nem az a célom, hogy bekerüljek a históriás könyvekbe. Történelemből már az iskolában is meglehetősen gyenge voltam." Sikerei inkább arra ösztönzik, hogy újra és újra megküzdjön önmagával. A szocsi téli olimpia idején, 2014-ben negyvenéves lesz; ha addig tartani tudná a saját színvonalát, az már volna valami...

"A nagy norvégok egyike" - ahogyan Harald király nevezte - a pályájával kapcsolatban nem csupán a fizikai felkészülésre gondol. Tíz esztendeje pszichológust is alkalmaz, egyebek közt azért, mert úgy véli: "Nem hiszem, hogy mi, sífutók és sílövők normálisak vagyunk."

Meglehet, Kibédy Ervinről még kiderül: a nagy nevettető titokban biatlonozott...