Az európai szövetség első embere úgy véli: az utóbbi nyolcvan év legsúlyosabb gazdasági válsága visszafordíthatatlan következményekkel járhat a futballban is. A megoldás érdekében Platini szerint korlátozni kell a klubok "személyzeti" kiadásait, azaz a játékosok fizetésére, valamint az átigazolásokra fordítható összegeket. Az UEFA illetékesei hozzátették: a klubok a bevételeik 46-63 százalékát költhetnék a játékosok fizetésére, illetve az igazolásokra. A számításba vett bevételek: a szponzori támogatások, a jegyeladásból származó összegek, az ajándéktárgy-értékesítési források, a televíziós jogdíjak. (Azok a befektetések, amelyek a tulajdonosoktól-főrészvényesektől származnak, természetesen korlátlanok maradnának.) Platini szerint Európának is alkalmaznia kell a fizetési "sapkát", ami az amerikai profi ligákban már évtizedek óta bevált gyakorlat.

A futballelöljáró morális kérdéseket is feszegetett, példaként említve a Manchester City hihetetlennek tetsző, legalább száztízmillió eurós ajánlatát a brazil Kakáért. "Erkölcsileg elfogadható-e, ha egyetlen futballistáért ilyen irdatlan összeget kínálnak?" - fordult a plénumhoz. Amúgy az uniós országok sportminiszterei már tavaly novemberben páneurópai pénzügyi rendszer megteremtéséről tárgyaltak; végül úgy döntöttek, hogy a nemzetközi labdarúgó-szervezetekre bízzák a helyzet megoldását. A lényeget tekintve Platini és az unió azonos állásponton van, ám az UEFA-elnök minden olyan szabályozás ellen tiltakozik, amelynek bevezetésére Brüsszelből köteleznék a kontinentális futballt. A francia sportdiplomata szerint az UEFA-nak komoly érdekérvényesítési eszközei vannak; egyebek közt meghatározhatja, milyen feltételekkel szerepelhetnek a klubok a Bajnokok Ligájában vagy az UEFA Kupában.

Platini a tizennyolc éven aluli labdarúgók adásvételéről szólva is odaszúrt még a közösségi irányelvek primátusát hangoztatóknak: "Ebben az esetben nem a munkaerő szabad áramlásáról kell beszélnünk, hanem a gyerekek védelméről."

Kaká sapka nélkül