- Vagyis elégedett?

- A kérdésre nem lehet igennel vagy nemmel felelni. Szenzációsan rajtoltunk, még saját magunkat is megleptük néhány győzelmünkkel. A válogatott budapesti olimpiai előselejtezőjéig a középmezőnybe tartoztunk, azt követően viszont megpróbáltatások sorát éltük át. Salzburgban például két légiósunkat is elveszítettük; egyiküket tizenhat, másikukat tizenkét meccses eltiltással sújtották. Ettől kezdve a csapat magjára szinte másnaponként elképesztő teher hárult, két, jó esetben két és fél sorral játszottunk végig mérkőzéseket. Úgy érzem, ennek dacára helytálltunk, összesen ötvennégy fellépésünkön egyszer sem szenvedtünk megalázó vereséget. Ugyanakkor az álmunkról, a playoffról le kellett mondanunk.

- Az említettek következménye volt, hogy a győzelem nélkül zárt rigai olimpiai kvalifikáción fásultnak, fáradtnak látszott a Volánra épülő válogatott?

- Alighanem. A magyar hoki szűk keresztmetszetéből fakadóan a válogatott törzse egyetlen találkozót sem hagyhatott ki a feszített tempójú ligában. Magam is ebbe a körbe tartozom, és muszáj leszögeznem: egyikünk sem robot. Kár, hogy a nemzeti csapat edzésmunkájának tervezésekor nem vették figyelembe ezt a körülményt.

- Arra céloz, hogy Riga előtt a legjobban lestrapált játékosoknak könnyített tréninget kellett volna előírni?

- Elég öreg vagyok már ahhoz, hogy kimondhassam: igen. Arról nem beszélve, hogy a házigazda lettek elleni meccs előtti napon hajnali háromkor keltünk. Ez lenne a profizmus?

- Más oldalról közelítve viszont: ha nincs az osztrák liga, nincs a fáradtság, nincs a fásultság sem...

- A vendégszereplésünknek szinte csak előnye volt, de az kétségtelen, hogy a mostani tavasz rendhagyó módon, szerencsétlenül alakult. Egy számunkra különleges menetrendű bajnokság közben kellett volna tétmérkőzéseken helytállnunk, ám a magyar jégkorong szerény merítési lehetőségei közepette nem voltunk rá képesek.

- Bő két hónap múlva Svájcban magyar szemszögből történelmi eseményt rendeznek: először játszik a csapat az A csoport mezőnyében. Elegendő az idő a regenerálódásra?

- Maradjunk abban: ahhoz képest, hogy a múlt év júliusa óta először lesznek szabad hétvégéink, már-már idilli időszak előtt állunk.

- Elvárható a válogatottól a megkapaszkodás az elit osztályban?

- A rövid válasz: nem.

- És a hosszabb?

- A tavalyi, szapporói csoda, a feljutás óta kézfogásból, vállveregetésből és közös fotózásból bőséggel kijutott nekünk, egyéb tekintetben azonban semmi nem változott. Ugyanakkor a felénk áradó érdeklődés és szeretet olyan energiákat mozgósít, amelyek révén talán újabb bravúrok születhetnek. Emberi számítás szerint kizárólag a kiesés elkerülése lehet a célunk, ehhez feltehetően a francia, osztrák, dán - esetleg norvég - hármasból két együttest kellene megelőznünk. A papírforma nem mellettünk szól, de azt már jó néhányszor öszszetéptük a múltban. Talán most is sikerül.

- Ha egy személyben dönthetne arról, hogy az Alba Volán nevezzen-e az osztrák liga következő kiírásába is, mit tenne?

- Neveznék. Jelenleg ez az egyetlen felfelé vezető út a magyar jégkorong számára.

Volán: egységben, kétségben