A húszas toplistán hét angol, négy-négy német és olasz, két-két spanyol és francia, valamint egy török csapat található. Az angol fölény nem meglepő, hiszen a Premiershipet közhelyszerűen a "világ leggazdagabb bajnokságaként" szokták emlegetni globális vonzereje, továbbá a liga menedzsmentjének számos ügyes marketingfogása és a tévéközvetítések jogdíjának srófolása miatt. Éppen a napokban született meg a 2010/2011-es és a 2012/2013-as évadra vonatkozó szerződés, amely a Sky Sports "kiütéses" győzelmét jelenti a rivális brit csatornák felett: a csatorna a Premier Ligának összesen 1,8 milliárd font bevételt biztosít.

A Deloitte rangsora még a világméretű recesszió előtt készült. Megjelenésekor bizonytalan, hogyan érinti a klubok mérlegkönyvét a tulajdonosok és szponzorok anyagi helyzetének megrendülése; a nyáron hány bérlettulajdonos lesz kénytelen lemondani költséges, de nem elengedhetetlen hobbijáról; mely vállalat nem hosszabbítja meg reprezentációs célra használt páholyának bérletét, nem utolsósorban milyen mértékben csökken a márkaboltok bevétele. Köztudott, hogy az élénk forgalom ellenére az angol futball-liga komoly mínuszban van, a Manchester United adóssága például a tulajdonos Glazer család jóvoltából eléri a 667 millió fontot. Miután a csapatok kiadásainak jelentős részét a gyakran irreális bérek teszik ki, több együttesnél, köztük a Chelsea-nél - ahol John Terry és Frank Lampard is heti 150 ezer fontot vág zsebre - felmerült: átalakítják a fizetési struktúrát, s nagyobb súlyt helyeznek a gyepen nyújtott teljesítményre. A londoniak új, részidős trénerére, Guus Hiddinkre nemcsak szakmai, hanem pénzügyi nyomás is nehezedik: a "kékek" 40 millió fontos veszteséggel kezdik a következő évadot, ha nem jutnak be a Bajnokok Ligájába.

Top 20