Skaliczky László, a férfi kézilabda-válogatott szakvezetője a kudarccal zárult felkészülési torna után arra a felvetésre, játékosainak elszántsága mire lesz elég az Európa-bajnokságon: "Magam is ezen merengek." (Január 15.)

Pásztor György, a magyar jégkorong szédítő magasságokba emelkedő, nyolcvanöt éves nagykövete arról, milyen változás állt be az életében, amikor bekerült a sportág nemzetközi vérkeringésébe: "Mr. Pásztorból hamarosan Dear Georgie lettem." (Március 1.)

Kántor Sándor, a férfi röplabda-válogatott játékosként több országban is megfordult szövetségi kapitánya katari
légióskodásának okáról: "Vannak olyan helyek a világban, ahol föl tud öltözködni az ember; az adómentes arab ország speciel ilyen."
(Március 19.)

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője a tiltott szerek már-már nyíltszíninek tetsző használatáról: "A doppingolásban még mindig összehasonlíthatatlanul nagyobb pénz van, mint a doppingellenőrzésben."
(Április 9.)

Carlos Alberto, az 1970-ben világbajnokságot nyert, korszakos brazil válogatott jobbhátvédje-csapatkapitánya Peléről: "Nálam ő a Numero 1., de még a Numero 2., a Numero 3. is..." (Április 16.)

Angyal Zoltán, a kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya arra a kérdésre, hogy miért nem látogatta meg Fábiánné edző csoportját a téli felkészülés alatt: "Egyrészt, mert Ausztráliában például három csoport munkáját is figyelhettem, másrészt, mert egyike vagyok annak a néhány embernek, akinek láttán Kati néninek fölmegy a vérnyomása." (Április 17.)

Kercsó Árpád jégkorongedző reakciója, amikor gyermekcsapatának mérkőzése közben megtudta, hogy az általa (is) nevelt játékosok a felnőtt válogatottal följutottak az elitmezőnybe: "Teli torokból
elkiáltottam magam: A csoport!!! A pályán lévők nem értették, mi történik, s miközben a srácok mellettem, a padon éljenezni kezdtek, nekem már potyogtak a könnyeim."
(Április 22.)

Erwin Koeman, a magyar futballválogatott holland szövetségi kapitánya ideszerződésének okáról: "Kedvelem a kihívásokat, sőt kalandvágyónak mondhatom magam."
(Április 25.)

Aldair, az 1994-ben vb-aranyérmes brazil labdarúgó-válogatott középhátvédje arra a felvetésre, mitől olyan ragyogó a sárga mezesek futballja: "Attól, hogy sehol másutt nem lehet annyira szabadon játszani, mint nálunk." (Április 26.)

Sándor Károly, az MTK futball-legendája arról, miért nem vállalta, hogy beszédet mondjon a bajnoki aranyérmes együttes ifjú játékosainak a díjkiosztón: "Megváltozott a világ, az én dumám itt nem kell. Most traktáljam a srácokat azzal: az ő korukban örültem, ha jóllaktam?"
(Április 28.)

Kamuti Jenő MOB-főtitkár
az olimpia előkészületei kapcsán Pekingből nyilatkozva: "El vagyunk ájulva, nagyjából ennyiben tudom összefoglalni a benyomásainkat." (Május 8.)

Jámbor János, a Vasas labdarúgócsapatának tulajdonosa, aki öt éve érzelmi alapon dotálja kedvenc klubját: "Néha eszembe jut, hogy ennyi pénznek a negyedéből hetente utazhatnék Rióba az egész családdal meccseket nézni." (Május 31.)

Turi György, a háromszoros olimpiai ezüstérmes Cseh László edzője az amerikai extraklasszisról, Michael Phelpsről: "Ha nincs itt ez a földönkívüli, most aranyhintón megyünk haza."
(Augusztus 16.)

Kemény Dénes, a vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya az Athén és Peking közötti ezüstszéria hányattatásai-ról, illetve parádés lezárásáról: "Én mindig azt mondtam, hogy ezt a négy évet a pekingi szereplés minősíti majd..."
(Augusztus 25.)

Erdei Zsolt félnehézsúlyú profi bokszvilágbajnok összegzése arra a kérdésre, hogy tízszeres címvédőként komolyan veszi-e klubja, a hamburgi Universum: "Terveztek egy szeptember huszonhetediki találkozót; nem valósult meg. Aztán lett volna egy október tizennyolcadiki fellépés, arról meg későn értesültem... Hallottam valamit egy lehetséges novemberi ütközetről is, amely attól függ, hogy egy bokszoló srácot lecsuknak-e vagy sem..." (Szeptember 25.)

Dávid Kornél volt NBA-játékos, a Cleveland megfigyelője a hazai kosárlabda-utánpótlásról: "A nyáron több tornát is megnéztem: sok jót
nem mondhatok."
(Szeptember 30.)

Dénes Ferenc közgazdász Peking utáni konklúziója: "A sport világszerte sikeresen működő műfaj; van, lehetne benne bolt, csak ezt mi
valamiért képtelenek vagyunk felismerni." (November 15.)

Császári Attila öttusa-szövet-ségi elnök a sportág nemzetközi kongresszusának döntéséről, amely szerint a versenyeken összevonják a futást és lövészetet: "Így van ez, ha Szenegálnak is annyit ér a szavazata, mint a mienk."
(November 26.)

Marit Breivik, a norvég női kézilabda-válogatott szakvezetője a tizennégy éves tevékenysége alatt elért olimpiai, világ- és Európa-bajnoki cím(ek) hátteréről: "Titok nincs, munka van." (December 16.)

Kovács Tamás MOB-sportigazgató arról, hogy a minden tekintetben profi férfi vízilabdázók ellenpontjaként több magyar sportoló is csalódást okozott neki Pekingben:
"Egy olimpián ne a fotózás meg a barátkozás legyen már a legfontosabb."
(December 17.)

Rieb György, az FTC elnöke a futballcsapat és a klub privatizációja előtti Üllői úti viszonyokról: "A kígyóverem kényelmes nyaralóhely ahhoz képest, ami itt volt."
(December 22.)

Válogatta: M. A.