Fehér vagy falfehér vendég?
Ennek dacára Calderon klubelnök áldását adta az újabb narancssárga válogatott, az amszterdami Huntelaar szerződtetésére, s már-már meglepetést keltett azzal, hogy a héten menesztett német Schuster helyére - a holland futball megrögzött szerelmeseként - spanyol edzőt állított. Juande Ramos könnyen mondott igent: egyrészt semmi sem sikerült neki a Tottenhamnél, másrészt a tradícióktól aligha térítheti el jobban a dicsőséges múltjának szinte minden jegyével "szisztematikusan" szakító Real Madridot.
Annál nagyobb dobás lenne, ha a fővárosi együttes nyerni tudna a vetélytárs "szentélyében"...
Erre persze csekély az esély, hiszen a Real Madrid összesen 18 győzelmet aratott Barcelonában (örök riválisa még kevesebbet - tizennégyet - Madridban), bár pályaválasztóként a katalán együttes 2002 óta csak egyszer győzte le legkevésbé kedvelt vendégét. Legutóbb - egy nappal 2007 karácsonya előtt - Julio Baptista szédítő góljával a "fehérek" nyertek a Nou Campon, de Baptista (Cicinhóval együtt) már Rómában futballozik, mint ahogyan Robinho sem Madridban, hanem Manchesterben játszik. Az utóbbi a Premier Liga legdrágább idei igazolása volt, ám Calderonék nem értékelték annyira, mint a mai, fantáziában és virtuozitásban - madridi mércével - meglehetősen szegényes keret tagjait.
Ezzel szemben a Barcelona őrzi a saját (és a látványos labdarúgás) hagyományait; ennek jegyében nagyszerűen választott edzőt. Guardiola, a klub korábbi kiváló középpályása a sok évtizedes klubszellem jegyében játszatja együttesét, minek következtében a listavezető vörös-kékek újabban a legszebb korszakaikat idézik fel. Tizennégy bajnoki találkozón 44 gólt szereztek, de helyesebb azt mondani, hogy tizenkét meccsen 43-at értek el, mert az első két fordulóban 0-1-gyel és 1-1-gyel indítottak. Azóta csupán a Getaféval adták döntetlenre, és tizenegyszer győztek; az Atletico Madridot és a Gijont 6-1-re, a Valladolidot 6-0-ra, az Almeriát 5-0-ra, a legutóbbi két fordulóban a Sevillát 3-0-ra, a Valenciát 4-0-ra verték. Érthető hát, hogy a Marca című spanyol lap internetes szavazásán a 3-1-es Barcelona-győzelmet tartják a legvalószínűbbnek az olvasók - mármint az eddig 68 madridi és 58 barcelonai győzelmet hozó, 30 alkalommal döntetlennel véget érő "El Clasicót" illetően -, miközben a madridi legenda Alfredo di Stefano is azt mondja: "A képességek alapján az örökrangadó első számú játékosa Messi."
A hangulat egyébként a korábbiaknál békésebb (igaz, még a mérkőzés előtt vagyunk...); mintha kezdene előtérbe kerülni a másik tisztelete. Jelzem, a Nou Camp területén már régóta áll a Barcelona csapatának az 1950-es években használt, muzeális autóbusza, melynek "utasai" - viaszfigurái - között ott ül Di Stefano is. Pedig "Don Alfredo" nem tartozott azok közé, akik mindkét klubban játszottak - bár kis híja volt, hogy nem Barcelonába került -, de bizony sokan voltak ilyenek Zamorától Evaristóig, Schustertől Michael Laudrupig, Hagitól Luis Enriquéig, Figótól Ronaldóig, Eto'ó-tól Savioláig. Sőt, Juande Ramos több mint egy évtizeddel ezelőtt a Barca B csapatát irányította...
Ezzel együtt se essünk túlzásokba! Még azt is könnyebben elképzeli az ember, hogy ma este 9-9-cel zárul a találkozó, mint azt, hogy a Barcelonából és a Real Madridból két jó barát lesz...
Szintén rangadót játszanak az olasz bajnokságban: holnap este Torinóban a Juventus a Milannal találkozik. Mindkét együttes hatpontos hátrányban van a listavezető - és vasárnap délután a Chievót fogadó - Internazionaléval szemben, azaz a döntetlen a vetélytársak egyikének sem lenne jó. A Juve a legutóbbi nyolc mérkőzése közül hetet megnyert - csak az Intertől kapott ki -, a Milan viszont az elmúlt hetekben elakadt (jóllehet korábban nagyszerűen szerepelt): hat meccsből hármat csupán 1-0-ás győzelemmel, kettőt döntetlennel zárt, Palermóban pedig simán kikapott. Ráadásul Gattuso hosszú időre kidőlt, s az ő hiányában rendszerint felborul a vörös-feketék középpályás védekezése. A házigazda együttes stabilabbnak tetszik, de ott, ahol az egyik oldalon Amauri és Del Piero, a másikon a Kaká, Ronaldinho, Alexandre Pato hármas vezeti az akciókat, minden lehet... (Munkatársunktól)
