Azt nem állítanám, hogy ez a mondat hűen tükrözi a Ferencváros szurkolóinak pillanatnyi lelkivilágát, mindazonáltal az ember igyekszik visszafogott hangot megütni egy dolgozat elején, így nem kezdhetett mindjárt azzal a drukkeri véleménnyel, hogy: "Igen, itt a lehetőség, hogy a fradisták újra megmutassák, milyen egy Igazi Hazafi!! A Haza Becsületéért és Felemelkedéséért dobáljuk meg a bizottság, vagy mi a túró, tagjainak házát Molotov-koktéllal meg tojással!! Ezt mondaná most Attilától kezdve Árpádon át Széchenyi is! Aki meg ezt ellenzi, az egy magyargyűlölő zsidóbérenc!"

A lényeg, kedves olvasók, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség tegnap - jogerős bírósági döntés nyomán - postázta az FTC Pártolói Egyesületnek azt a listát, amelyen a IX. kerületi futballcsapat 2006-os, NB I-es kizárását elrendelő személyek szerepelnek. A neveket - amint azt Budai Máté, az egylet szóvivője az MTI-nek elmondta - nyilvánosságra is hozzák. Aztán...

Hát éppen ez az: mi lesz aztán?

Ha kuntics (első idézet) szavaiból indulunk ki, akkor hozzávetőleg az lesz, hogy Kovács Jánost karalábévásárlás közben körbeállják a piacon, és fitymáló tekintettel, cipője felé sercintve tudatják vele, mit gondolnak róla meg az egész bagázsról. Ha viszont az aadam által közzé tett felhívás (második idézet) kap többséget a zöld-fehér hívők körében, akkor meg az lesz, ami, s miközben a televíziós bejátszásokat nézzük majd a vonatkozó támadásról, felsejlik előttünk Árpád vezérünk, amint 10-es számú, Shaw feliratú, narancssárga mezben buzdítja a megtorló gyülekezetet. Már az igazság és a magyar nép nevében.

Hogy a magam részéről melyik verzióra tennék nagyobb pénzt, azt most hagynám, annál is inkább, mivel olvasni ám higgadt véleményeket is. Ott van például hunmtomi, aki amondó, hogy "...minden lehetőséget megragadva eltitkolni a névsort legalább annyira szánalmas (szerintem sokkal szánalmasabb), mint az, hogy páran ugyancsak minden lehetőséget kihasználva tudni akarnak róla... És hozzáfűzném még - fradistaként -, hogy nagyon remélem, egyik tagot sem éri semmilyen fizikai bántalmazás, ugyanakkor bízom benne, hogy rájönnek majd: az egész magyar focinak tettek keresztbe, nem csak egy klubnak..."

Úgyhogy most itt ülök én a gép előtt a teljes bizonytalanságban, mindazonáltal feltétlenül jó hír, hogy még az FTC szurkolói is megosztottak a kérdésben. Így ha véletlenül Molotov-koktélos dobálgatásra kerül is sor, megvan a remény, hogy az első hajítás előtt a higgadtabbak pillanatra megfogják a fődobó lendülő kezét, s azzal fordulnak a halálra rémült Kovács Jánoshoz: "Elnézést, maga igennel vagy nemmel szavazott a kizárásunkra?" S ha nemmel, akkor továbbállnak. Tudniillik ez - mármint a szavazás - egyáltalán nem mindegy, ugyanis fogalmunk sincs, hogy a grémium tagjai egyhangúlag hozták-e meg a határozatot, netán akadt-e, aki kurucosan kiállt a kizárás ellen. Miként nem tudunk mást sem. Mindenekelőtt azt nem, hogy jogos volt-e a kizárás, illetve, ha jogos is volt, akkor további hat (hét, nyolc?), kamu papírokat és megállapodásokat bemutató klubot miért nem küldtek az NB II-be (stb.).

Nem tudunk mi semmit sem.

Csak azt tudjuk, hogy néhány embert a napokban vagy megtűzijátékoznak kicsinyt, vagy nem.

Árpád meg szigorúan néz föntről.