A svéd "zakóját" borítékolni lehetett, hiszen várható volt, hogy nem a csuklók közötti különbség dönt majd, sokkal inkább az életkor: legyőzője, Goran Ivanisevic tizenöt évvel fiatalabb nála. És akkor még ott voltak a horvát foghatatlan szervái: Borgnak nem volt ideje meghalni a szépségben, ellenfele valósággal leütötte a pályáról. A teniszt még mindig halálosan komolyan vevő McEnroe veresége annál meglepőbb: sima 6:3-mal nyitott az ausztrál Pat Cash ellen, aztán a második játszmában elbukta a rövidített játékot, végül a szuper tie break végén sem ő volt a boldogabb.

Az eredménytől függetlenül a négynapos verseny csúcseseménye a pénteki Borg-McEnroe rangadó volt, amire csaknem megtelt az aréna. Előttük Vilas "nagypapa" - ameddig erővel bírta - egyenlő ellenfele volt a hozzá képest tejfölösszájú Leconte-nak, ám a még mindig sebész finomságú keze nem volt elég a győzelemhez. Thomas Muster és Sergi Bruguera összecsapása aktív játékosok csatáját idézte, az 1995-ben Roland Garrost nyerő osztrák negyvenegy esztendősen is dinamitbombára emlékeztetett, a kétszeres párizsi bajnok spanyol pedig mindig is nagyon tudott teniszezni: a mérkőzést záró rövidített szettben 13:11-re utóbbi nyerte.

A rangadón alighanem a fizikum döntött. Az amerikain csöppnyi fölösleg sincs, a svéd sem éppen kövér, ám a szálkásabb mégis McEnroe volt, aki meg is nyerte az első játszmát (6:4). A második eleinte zaklatottabban alakult, aztán Borg átvette az irányítást, és 6:3-mal egyenlített. A mindent eldöntő szuper tie breakben végül a kritikus helyzetekben tán szerencsésebb amerikai győzött 10:8-ra. A két zseni "megérte a pénzét": ritkán látható mélyröptéket, elütéseket, csavart adogatásokat, átemeléseket láthatott a nagyérdemű, igazán kár, hogy csak bő két évtizeddel a fénykor után. Folytatás ma, helyosztók vasárnap.

Egy a legendás szervák közül. McEnroe "nyit" Borg ellen