Negyedszázad szolgálatban
A Hírszerző az úgynevezett
6-os kartonra hivatkozva azt írja, hogy Kárpáti - Halasi fedőnéven - 1962 decemberétől 1987 nyaráig "állt szolgálatban", s első komoly küldetése az 1964-es tokiói olimpia idejére tehető. Ezt követően tartótisztje elégedetten nyilatkozott az ez idő tájt a kémelhárítás kötelékében dolgozó ügynök ténykedéséről. "Halasit" 1987-ben kizárták a hálózati személyek sorából.
A hírportál úgy tudja, "Halasi" 1964 januárja óta tartozott a Belügyminisztérium III/II 6/b, kémelhárítással foglalkozó alosztályához. Előtte, 1962. decemberi, "hazafias alapon" történt beszervezése óta a belső reakció elhárításával foglalkozó III/III-as osztállyal állt kapcsolatban. Tartótisztje ebben az időszakban Huszár Sándor rendőr százados volt. A sportoló kémelhárításhoz történt átkerülése után a tokiói küldöttség "koordinátora", Stoll Dániel rendőr őrnagy lett "Halasi" tartótisztje. Együttműködésük 1966 nyaráig tartott, akkortól 1987-ig ismét a BM III/III-as osztályához tartozó titkos megbízottként (TMB) dolgozott. A hálózat és "Halasi" kapcsolata 1987. augusztus 13-án szakadt meg: a róla készült 6-os karton tanúsága szerint azért, mert az ügynök "bűncselekményt követett el".
A Hírszerző megkeresésére Kárpáti György azt mondta, nem tud arról, hogy együttműködött volna a pártállami titkosszolgálattal, s a 6-os kartont sem kívánta megtekinteni. A hajdani világklasszis pólós az MTI-nek keményebben fogalmazott: semmi nem igaz a vádból, és becsületsértés miatt pert indít a cikk írója ellen - közölte.
Amint az köztudomású, Kárpáti György néhány esztendeje nyilvános politikai szerepet vállal: 2002 után a Fidesz-rendezvények állandó színpadi "kelléke", 2003-tól pedig az ellenzéki párt kulturális tagozatának sportszekciójában dolgozik.
Kárpáti egyébként feltehetően nem az utolsó a magyar sportélet jeles képviselői közül, akiről kitudódik: kapcsolatban állt a Kádár-korszak állambiztonsági szerveivel. A Népszabadság mintegy kéttucatnyi személyről tud: ők valamennyien az első hat hely valamelyikén végeztek az 1956 és 1988 között megrendezett nyári olimpiákon. Megjegyzendő, az összesen 653 ötkarikás helyezettből "buktak ki" a nevek. Az érintettek közül - Novákkal és Kárpátival együtt - tízen olimpiai aranyérmesek. Mellettük edzők, gyúrók, sportvezetők is szép számban előfordulnak a lajstromban. Érdekesség: az "összeállításban" mindössze egy nő szerepel.
A beszervezetteknek két típusa különböztethető meg: az egyikbe azok tartoznak, akiket a rendszer zsarolással együttműködésre kényszeríthetett, a másikba pedig azok, akik - úgymond hazafias alapon - meggyőződésből vállalták a konspirációt. A Kádár-rezsim a hatvanas években fordította a legtöbb energiát a sportolók megfigyelésére, s különösképpen három sportágra koncentrált: a legnépszerűbb labdarúgásra, valamint az igen eredményes vívásra és vízilabdára. A szolgálatokkal kapcsolatba kerülők között jó néhányan akadtak, akik csak néhány napig vállalták a közös munkát, majd megtagadták azt, de ugyanígy igaz: sokan voltak, akik éveken, évtizedeken át jelentettek.
Hozzá kell tenni, a már említett 6-os karton megléte önmagában nem bizonyító erejű: ahhoz a B (másképpen beszervezési) dosszié mellett legalább egy jelentés, vagy valamiféle - pénzről, esetleg más juttatásról szóló - átvételi elismervény is szükséges. A kutatók dolgát nem könnyíti meg, hogy az említett B dossziék elvétve találhatók meg a Történeti Hivatalban: vagy megsemmisültek, vagy nem kerültek át a hajdani állambiztonsági szolgálatok utódszerveihez.
