Érdeklődésünkre elmondta, hogy a játékokon érdekelt huszonnégy sportág irányítóitól bekért jelentésekből - melyekből a szakmai grémium dolgozik - kiderül: mindössze egy szakág érte el az eredetileg kitűzött célt.

- A vízilabda az egyetlen, amely saját terveinek megfelelően szerepelt, míg a kajak-kenu, az úszás és a kézilabda megközelítette az elvárt eredményeket. Leszámítva az úgynevezett "kicsiket", vagyis azokat, amelyek eleve nem vártak maguktól semmit, valamennyi sportág leverte az önmaga által föltett lécet. Jóllehet ezt a lécet a 2005 tavaszán, a MOB közgyűlésen elfogadott magassághoz képest másfél éve egyszer már szinte mindannyian lejjebb helyezték - magyarázta Kovács.

Úgy tudjuk, az okokat kutatva a messze a várakozás alatt teljesítő vívók például edzőhiányt emlegetnek, miközben anyagi problémákra nem hivatkoznak, igaz, a válogatotton belüli morális állapotokról sem szólnak. Kovács szerint a beérkezett anyagokban a sportvezetők zöme általánosságokra hivatkozik.

A szakmai és tudományos bizottság most elemzi a "dolgozatokat", s azok összegzéseként értékeléssel egybekötött javaslatot tesz a MOB elnökségének a "hogyan tovább?"-ra vonatkozóan. A vezérkar október 3-án vitatja meg az előterjesztést, majd a közgyűlésnek továbbítja azt, amely október 18-i tanácskozásán határozatot hoz Peking kapcsán.

A sportigazgató úgy véli, ebben muszáj szerepelnie majd mindannak, ami tarthatatlan a magyar sportban. Vagyis: javítani kell a klubok, a szakosztályok áldatlan helyzetén; az államnak újból fel kell karolnia az utánpótlás-nevelést; nem lehet tovább halogatni az edzők méltó megbecsülését, illetve a tréneri szakma vonzóvá tételét, valamint a létesítmények rendbehozatalát, a tudományos háttér anyagi finanszírozását.

- A MOB-nak világosan meg kell határoznia, hogy mit vár el az államtól, és mit saját magától - összegezte a feladatot Kovács, aki hozzátette: - Hiszen Londonig már négy év sincs hátra...