Érdemes felidézni az előzményeket. A Cseh Labdarúgó Szövetség vezetői megunták a sok balhét, főleg a „kemény magok” randalírozásait, rasszista megnyilvánulásait, továbbá a pályára dobott füstbombák és petárdák miatt félbeszakított mérkőzések növekvő számát, ezért – nyugati példák alapján – az idén tavasszal határozott lépésre szánták el magukat. Elrendelték, hogy minden bajnoki találkozóra csak névre szóló belépőt lehet vásárolni (személyi vagy más fényképes igazolvány felmutatása után).

– A célunk az, hogy kiszűrjük és kizárjuk a stadionokból azokat, akik egyáltalán nem a mérkőzésekre kíváncsiak. Nem szurkolni akarnak, hanem verekedni, hőbörögni, másokat gyalázni – indokolta a döntést Miroslav Pelta, a szövetség elnöke.

Nyilatkozata nagy vihart kavart az érintettek körében, akik magukra öltötték azt a bizonyos inget, és a nézőtérről mind gyakrabban és hangosabban illették őt trágár kifejezésekkel. Mire a szövetség utasította a játékvezetőket, hogy a megbotránkoztató rigmusok hallatán szakítsák félbe, és ha ez a figyelmeztetés sem segít, akkor idő előtt fújják le a mérkőzést.

A bírák bátorságából egyelőre csupán a megadott forgatókönyv első fejezetének érvényesítésére futotta. Emiatt viszont a Teplice–Sparta Praha mérkőzés (3-1) több mint két óráig tartott. Kétszer azért állt a játék, mert az elnököt és felmenőit durva szavakkal küldték melegebb éghajlatra. Majd a játékvezető akkor is az öltözőbe parancsolta a csapatokat, amikor Vitezslav Lavicka, a prágai „bordók” mestere igyekezett jobb belátásra bírni a szitkozódó szurkolókat,mire füstbombákkal dobálták meg.

De aztán a hőbörgők egy ideje lecsendesedtek. Ám amint Pavol Kralovec, a legismertebb cseh játékvezető – nem sokkal a mérkőzés vége előtt – ötperces hosszabbítást jelzett, ismét felzúgott a dicstelen kórus. Erre a meccs bírája azonnal véget vetett a találkozónak, a jegyzőkönyvben viszont azt tüntette fel, hogy letelt a játékidő, ezért fújt hármat a sípjába...

Hasonlóképpen botrányosan zajlott több más mérkőzés is. Dühöngtek a tévétársaságok illetékesei, mert elhúzódik a közvetítés, s még inkább az edzők, akik szerint a játékosok lemerevednek, kihűlnek és sérülékenyekké válnak a kényszerszünetek miatt.

„Hovatovább a jégkorongra vagy a vízilabdára hasonlít majd a cseh futball, mert harmadokra, sőt negyedekre tördelik szét” – dohogott Karel Pitak, a prágai Slavia csapatkapitánya. Mindenki azt követelte, hogy a nézők viselkedését ne a játékvezető, hanem továbbra is utólag az illetékes fegyelmi bizottság büntesse.

A szövetség vezetői azonban hajthatatlanok maradtak. „Nem Pelta elnök mániáját, hanem az UEFA rendelkezéseit érvényesítjük, amelyek sértő megnyilvánulások esetén azonnali intézkedést írnak elő. Ezt pedig a játékvezetőnek kell megtennie, akinek nemcsak a szabályok betartásához, hanem az adott helyzet kezeléséhez is kellő érzékének kell lennie, hiszen jól fizetett profi” – szögezte le Rudolf Repka főtitkár.

Erre a döntésre úgy reagáltak az ostravai és az olomouci ultrák, hogy bojkottot hirdettek a két csapat találkozójára. „A szövetség durván korlátozza a szólásszabadságot, hiszen a közéletben, a sajtóban és a popzenében is hemzsegnek a vulgarizmusok.

Miért éppen a lelátókon tegyünk valamiféle szűrőt a szánk elé?” – háborgott Jiri Hrimal, a vendégek vezérszurkolója. Kivételesen egyetértettek vele a hasonszőrű hazaiak is. Így aztán mindnyájan a stadionon kívül maradtak, nem verekedtek, még csak nem is szidták egymást.

Ugyancsak teljes egyetértésben szedték le a keresztvizet a Pelta elöljáróról. Odabenn 3975 – az ezeken a találkozókon megszokottnál ezerrel kevesebb – fizető néző szurkolt a két csapatnak, ám a találkozó (kétgólos hazai vezetés után 2-3) megszakítások és a legkisebb rendbontás nélkül ért véget. Nagy öngólt rúgtak az ultrák, hiszen saját maguk igazolták, hogy nélkülük van esély a kulturált nézőtéri viselkedés visszatérésére, na meg a futballháborúk visszaszorítására.

Azt persze csak e hét végén tudjuk meg, hogy balhézók milyen tanulságot vonnak le ideiglenes önkirekesztésükből.