Kézilabda-Eb: nagy ruha a norvégoktól
Történt, hogy – miközben az egész sportág, médiástul, szurkolóstul – azon csámcsogott, vajon hogyan lesz képes kezelni az egymás ellen vívandó Eb-elődöntőből adódó, nem mindennapi helyzetet Karl Erik Böhn, a magyarok norvég szövetségi kapitánya és élettársa, Löke, a játékos nem bírta tovább cérnával: néhány órával a mérkőzés előtt megosztotta a nagy titkot hazája ellenállhatatlanul faggatózó riportereivel. Közölte: hagyják már békén, hiszen hetek óta szakítottak Karl Erikkel, úgyhogy minden további kérdés értelmetlen... Miután az egyik skandináv televízió internetes portáljára fölkerült a hír, Böhn is megszólalt, s megerősítette az értesülést, bár hozzátette: expárjával abban maradtak, hogy csak az Európa-bajnokság után tájékoztatják elválásukról a nyilvánosságot, de ha már így alakult, nincs értelme a további ködösítésnek.
Hoppá! – szólt tehát a kommentár a kora délutáni meccset megelőzően, de akadt egyéb meglepetés, mielőtt a londoni olimpiai döntőben is bíráskodó, francia Bonaventura hölgy ikerpár megadta a jelet a kezdésre. Nevezetesen az, hogy a 25 ezres Kombank Aréna amúgy meglehetősen szellős tribünjein legalább kétszer annyi norvég drukker foglalt helyet, mint magyar. Fölvetődött indoklásként, hogy a szombat odahaza munkanap, de a viszonylagos érdeklődés ilyetén magyarázatát gyorsan elvetettük, hiszen mifelénk annyi a munkanélküli, hogy a töredékük is bőven megtöltötte volna a kontinens egyik legnagyobb sportcsarnokát...
Pedig volt nézni már eleinte is, mert Kiss Éva a kapuban elfogadhatóan, míg Tomori elöl remekül „startolt”, s bár összességében mértékletes kapkodás jellemezte a magyar válogatott játékát, a 8. percben annak ellenére átvették a vezetést Görbiczék, hogy az irányító szinte mozdulni sem tudott a szoros őrizetben (5:4). Az eseményeket addig a kispadról követő Löke a 13. percben kapott először bizonyítási lehetőséget, ám jó ideig nem mutatott semmit, ráadásul a 18. percben, Görbicz mesés megjátszása után már kétgólos differenciának örülhettünk (9:7).
Magam éppen azon gondolkodtam, vajon játszott-e a mostanihoz hasonlóan kiegyenlített mérkőzést az utóbbi időben a magyar csapat a norvéggal, de a kérdés hamar jelentőségét vesztette, tekintve, hogy Böhn társulata az első félidő utolsó harmadában összeomlott. Kisst Herr váltotta a kapuban – így már mindkét hálót győri portás néni őrizte; a túlsót, ugyebár Katrine Lunde –, de a szakvezető támadásban nem érezte szükségét a váltásnak, pedig kívülről úgy látszott: nagyon is ráférne a vérfrissítés az együttesre. Ám a Kovacsicz, Tomori, Görbicz, Szamoránsky, Szucsánszki, Vérten hatos valamennyi tagja fent maradt a pályán, s amikor Anja Edin a kapunak háttal állva is betalált, végképp demoralizálódott a fehér mezes alakulat... A játékrész utolsó tizenkét percében két gólt szerzett és kilencet kapott az ebben a periódusban Eb-elődöntőhöz méltatlan teljesítményt nyújtó csapat – a tetejébe odaát Lunde minden védhetőt és védhetetlent is védett –, így a szünetben jó bánatosan, az ellenfél 16:11-es vezetésének tudatában bandukalhatott az öltözőbe.
De jött ennél rosszabb is. A második félóra...
Igaz, a hazája játékosait föltehetően kiválóan ismerő, mégis tehetetlen Böhn ekkorra már annyit kevergette a lapokat, mint a Duna Pláza pókertermében a díler, csakhogy a legcsekélyebb eredmény nékül. Sőt, az ad hoc „partnerkapcsolatok” következményeként egyre kevésbé hasonlított kézilabdacsapatra a garnitúra, amelynek ezen a szombaton bemutatott produkcióját csak kegyeleti okokból nem minősítem tovább. Maradjunk annyiban, a vége XXL-es ruha lett (30:19), s bár tudtuk jól, a skandináv olimpiai, világ- és Európa-bajnokot legföljebb kimagasló játékkal lehet legyőzni, azzal azért nem kalkuláltunk, hogy a lányok több labdát adnak el elöl, mint egy nagyáruház teljes sportszerosztálya, s legfőképpen, hogy a mérkőzés túlnyomó része a teljes kilátástalanság jegyében zajlik majd.
Elődöntő:
Norvégia – Magyarország 30:19
Szerbia – Montenegró 26:27
A harmadik helyért: Szerbia - Magyarország vasárnap 14.30
Döntő: Norvégia - Montenegró vasárnap 17.
Az 5. helyért: Dánia–Oroszország 32:30.
