Cesnauskis a labdával bánt hasonlóképpen mostohán: a meccs elején csábító gólhelyzetben darabokra törte, az első félidő hajrájában pedig – lövés gyanánt – felküldte a kapu mögötti, teljesen üres szektor legtetejére...

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Dárdai Pál másodállású szövetségi kapitány nyilván alaposan feltérképezte az ellenfelet, mert vegyes csapatot küldött pályára, és feltehetően senki nem emlékszik rá, a magyar válogatott mikor engedhette meg magának legutóbb, hogy megannyi tartalékkal álljon ki. De tényleg nem volt semmi veszély: az első negyedóra végén Stieber – ha nem is egyből, de az „egyből” – tökéletesen tekerte a labdát a jobb felső sarokba (1-0).

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Öt perccel később a Debrecenbe hazatérő Dzsudzsák juttatta a szabadrúgást a „Kígyó térről” a bal sarokba, miközben a meglepett Klevinskas kapus lassabban hevert a pázsitra, mint a Kabos Gyula oldalán kiránduló Gombaszögi Ella a Meseautó című filmben (2-0). Majd a kapus megint megjárta, mert Nikolics meglátta, hogy a litván háló ritka áteresztő-képességű őre kinn áll az ötösön, és húsz méterről, balról, elegáns mozdulattal a hosszú sarokba ívelt (3-0). A középkezdés után az ügyetlen Mikuckis teremtett helyzetet a magyaroknak, a hálás Priskin pedig a jobb sarokba gurította az ajándéklabdát (4-0).
Ha a kiválasztás még nem tökéletes is, az ellenfél kiválasztása már makulátlan...

Fotó: Illyés Tibor / MTI

A valószerűtlen tempóban és színvonalon kezdődő második félidőre Dárdai hat cserejátékost vezényelt a pályára a szünetben. Ebben a szakaszban az első esemény az volt, hogy az Egyesült Államokból meghívott Németh a 68. percben húsz méterről hazaadott a fordulás előtti sokkból lassanként magához térő Klevinskasnak. A hetvenedik perc táján – 4-0 ide vagy oda – már éles fütty harsant a negyed házas stadionban, s bár Szalai megmenthette volna a helyzetet, veszni hagyta a legalább félórával meghosszabbított pauza utáni egyetlen magyar alkalmat a gólszerzésre. A végén még kiderült, hogy Cesnauskis rendesen is képes eltalálni a labdát, majd Vaitkunas ugyancsak „megkínálta” Királyt – a 94-edszer válogatott kapus mindkétszer nagyot védett –, de hogy mit ért ez a kilencven perc, azt valószínűleg az 5218 néző egyike sem tudta megmondani.

Az örök mérleget javítja, az biztos.

Talán az önbizalmat is, ha igaz...

MAGYARORSZÁG–LITVÁNIA 4-0 (4-0)

Barátságos mérkőzés, Debrecen, 5218 néző. Jv.: Zelinka (cseh).
Magyarország: Dibusz (Király, 46.) – Szolnoki, Fiola (Szélesi, 46.), Lang, Forró (Leandro, 46.) – Stieber (Varga Roland, 46.), Simon Ádám, Tőzsér, Dzsudzsák – Nikolics (Németh, 46.), Priskin (Szalai, 46.).
Litvánia: Klevinskas – Vaitkunas, Mikuckis (Freidgeimas, 46.), Klimavicius, Andriuskevicius (Kijanskas, 76.) – Sirgedas (Vykintas, 57.), Cesnauskis, Mindaugas Panka, Chvedukas (Kuklys, 72.), Kazlauskas (Luksa, 46.) – Matulevicius (Spalvis, 62.).
Gól: Stieber (15.), Dzsudzsák (20.), Nikolics (29.), Priskin (30.).