Ez úgy igaz, mint amennyire fedte a valóságot a tehetséges magyar fiatalok megfogalmazás, hiszen nálunk az utánpótlás-nevelés dísze, az MTK úgynevezett akadémiája is teljes csődbe került futballilag (a nagyszerű ígéretek az NB II-be süllyesztették a klubot).

Na, de most!

Az egyetlen igazán nagy név, a portugál Paulo Sousa, a Videoton edzője – aki trénerként  még megközelítőleg sem vált olyan híressé, amilyenné labdarúgóként – egyelőre afféle erősítésekkel szolgált, mint a hazájában az Espanyol B-ig, illetve a Villarreal B-ig jutó Alvaro Brachi és Hector Sanchez, valamint a szintén spanyol, a másodosztályú Tarragonától importált Walter. Eddig ezekről a fiúkról semmit sem hallottunk, és arról sem értesültünk, hogy hatalmas versengés folyt volna a megszerzésükért Európa-szerte. Miként az FTC braziljaiért sem kapkodtak másutt. Felipe Felixet a portugál másodosztályú Leixoesben, Somaliát pedig a riói bajnokságban játszó Banguban fedezték fel a ferencvárosiak. Az utóbbi labdarúgóról ugyan eleinte azt híresztelték, hogy a Botafogótól jött, de az egy másik Somalia (bár normális helyeken tőle sem kell elájulni). Zöld-fehér légiós társaihoz képest a Nijmegenből érkezett holland Otten valóságos sztár – egyébként kiscsapat nem különösebben jegyzett játékosa –, de hát olyan környezetbe került, ahol vetélkednek azért a Tímárért, aki azt a felejthetetlen „műugrást” produkálta Ibrahimovic gólja előtt a magyar–svéd meccsen 2009-ben.

A DVSC is Hollandiában nézett körül: a rotterdami Excelsiorból jött Debrecenbe Alisic, míg Nikolic Boszniából, az észt Zahavaiko a kis portugál klubból, a Leiriából vetődött ide. A ZTE visszahozta korábbi ékét, a gaboni Meyét, aki az Ankarasporba nem fért be, előtte pedig a francia harmadosztályban „villogott”. A szerb Bulatovicsot a Szevojnóból, a szlovén Jahicot a Rudar Velenjéből, a spanyol Manu Hervast a bécsi Admirából sikerült leigazolni, de Egyiptomot is célba vették az egerszegiek, hogy elcsábítsák a jó nevű Serif Szameh Szadek Mohamed Szolimant.
A Kecskemét a portugál Olhanensétől szipkázta el a holland Maynardot, a Kaposvárnak nyilván bravúros versenytárgyalásokat kellett folytania a szlovák Hajduchért és a moldáv Alekszejevért, a Honvéd szerződtette az immár NB II-es Szolnokban sem nagyon játszó kameruni Tchamit, valamint reaktiválta korábbi büszkeségét, a szenegáli Abasst, akinek közreműködésével a Nimes kiesett a francia másodosztályból.

A Diósgyőr a második ligás spanyol Huescától igazolta át Gallardót, akinek feltehetően régi vágya volt, hogy egyszer az Avas alján is bizonyítson, míg a Vasas – a szolnoki szerben, Jokicson, a siófoki japánon, Honmán, továbbá a montenegrói Janjusevicsen és a szlovákiai magyar Radványin kívül – időt és fáradságot nem kímélve megszerezte Simicet a horvát harmadik ligás Radnik Sesvetétől.

Ugye, minden egészen más?

Honvéd - Videoton