Tony Britten karmester-rendezőt 1992-ben kérték fel, hogy komponáljon himnuszt az UEFA újjászervezett nemzetközi kupája, a Bajnokok Ligája számára. Mivel a három tenor szereplése viharos sikert aratott az 1990-es olaszországi világbajnokságon, Sarah Brightman pedig hárommilliárd ember előtt énekelt a barcelonai olimpia megnyitóján Placido Domingóval, szinte kézenfekvő volt az ötlet, hogy Britten is a klasszikus zenéből merítsen ihletet. Igaz, a futballhuliganizmus elleni harc fénykorában ezzel együtt is merész húzásnak tetszhetett Georg Friedrich Händelig visszanyúlni.

Övék a pálya. David Garrett és Jonas Kaufmann Wolfgang Rattay / Reuters

Pedig a Zadok The Priest című egyházi mű igazán méltó az ünneplésre: a Királyok I. könyvének arról a jelenetéről szól, amikor Sádók főpap és Nátán próféta királlyá keni Salamont, Dávid király fiát.Händel remeke először 1727-ben, II. György megkoronázásakor hangzott el, és azóta minden brit uralkodó beiktatásakor felcsendül.

Britten a barokk zeneszerzőre oly jellemző vonósfutamhoz komponált „körítést”, s új szöveget írt hozzá. Ám az angol, német és francia (ez az UEFA három hivatalos nyelve) sorokat is tartalmazó végeredménytől ne várjunk világmegváltást: arról szól, hogy itt vannak a legjobb csapatok, ez a legfőbb összecsapás, éljen a bajnok. Igaz, mindezt nagyon hatásosan teszi: Gareth Bale, a Real Madrid játékosa például elmesélte: a himnusz gyermekkorában olyan nagy benyomást tett rá, hogy hatására kezdett el a BL-szereplésről ábrándozni.

A sors iróniája, hogy Britten nem kedveli különösebben a futballt: a rögbi rajongója. Mindenesetre kényelmesen éldegél a jogdíjakból: 2010-ben például hétmilliószor hangzott el a zenemű, amely sokáig nem volt megvásárolható, ám újabban letölthető egy online zeneáruházból.

Az eredeti felvételen a himnuszt az Academy of Saint Martin in the Fields kórusa énekli a Royal Philharmonic Orchestra kíséretével, a BL-döntő estéjén pedig minden évben élőben hallható, gyakran futballrajongó sztároktól. Jonas Kaufmann, napjaink legnépszerűbb tenorjainak egyike például szeretett csapatát, a Bayern Münchent „küldhette pályára” énekével 2012-ben hazai környezetben. (Igaz, hangszálgyulladása miatt – a szokásoktól eltérően – playbackről. Szerencsére még a próbafolyamat során rögzítették a produkciót.)

Emlékezetes továbbá Andrea Bocelli fellépése 2009-ben, a római döntőn, ugyanis a zöldhályoggal született olasz énekes egy futballmeccsen vakult meg: tizenkét éves korában fejbe találta egy labda. Amikor az egyébként szintén futballrajongó Luciano Pavarotti felkarolta a fiatal Bocellit, senki nem sejthette, hogy az énekes egy napon a gyepre is visszatérhet... A perui tenor, Juan Diego Florez a 2010-es madridi döntő előtt lépett fel. Rajongói (akik oly sokan vannak, hogy hazájának közszolgálati tévéje egyenes adásban közvetítette az operaénekes esküvőjét) jól tudják: Florez gyermekkorában Limában futballozott, és azóta is vérmes drukker.

Ki tudja: talán maga Händel is az lenne; kérdés persze, hogy angol vagy német csapatnak szurkolna-e..