Hegyi Iván: Hazugság–valóság 1-4
A magyar–holland vb-selejtező előtt megint gyártották a kincstári szövegeket a hazai labdarúgás – nemhogy szabad szemmel, de még mikroszkóppal sem látható – fejlődéséről, sőt a hivatalos álláspont már-már az ötvenes évek munkaverseny-beszámolóinak stílusát és „igazságát” idézte.
A holdudvar pedig nem győzte elemezni, milyen gondokkal küzd az átalakított holland védelem, miközben persze a magyar „összeállt”, és a hívők meg a mamelukok elérkezettnek látták az időt a narancssárga mezesek legyőzésére.
Ehhez képest a vendégek edzőmeccs-”terheléssel”, azaz a legcsekélyebb megerőltetés nélkül nyertek 4-1-re.
De nem az eredmény hangolt le a leginkább – az csupán illeszkedett az utóbbi évtizedek egyoldalúan gólzáporos holland–magyar találkozóinak sorába (legutóbb Pesten 4-0 volt „oda”) –, hanem a futball valamennyi elemében és minden másodpercben megmutatkozó hallatlan differencia, azaz a teljes reménytelenség.
Túl azon, hogy valóban kísérleti holland együttes avatta kilátástalan sparringpartnerré a magyar válogatottat, s még azon is túl, hogy az ellenfél csapatában bárki sérült meg – olyan elhanyagolható játékosokról van szó, mint Robben és Van Persie –, a helyére álló gólt (gólokat) szerzett, azaz talán a masszőr is „beköszön”, ha véletlenül pályára küldik, a legrémesebb az a felismerés volt: a képességekben, a lehetőségekben továbbra is akkora a különbség, amekkora szakadék tátong – ugyancsak változatlanul – a magyar szavak és a realitás között.
Aki úgy véli – sőt egészen a leleplező meccs kezdetéig hangoztatja –, hogy olyan futógyorsaságú és játéktudású futballistákkal, amilyen Vanczák, Lipták, Elek, Korcsmár, Varga, akár csak milliméterekkel is közelebb lehet kerülni a nemzetközi mezőnyhöz, az vagy súlyos tévedésben van, vagy mellébeszél, s a hamuka közben hülyének néz mindenkit.
A látottak alapján miként lehet értékelni például a mérkőzést megelőző afféle kijelentéseket, melyek lényege szerint „csapatként előrébb tartunk a hollandoknál”? Magyar csapatot kedd este sem látott senki, egyebek közt azért nem, mert a garnitúra másik fele nemhogy a hollandok nívójához, de még a saját szintjéhez képest is (sokadszor) alulteljesített.
A holland Erwin Koeman magyar szövetségi kapitánysága idején Juhász – Husztival együtt – tízből nyolcszor megfelelt, még akkor is, ha sikerélmény akkor sem akadt. Az utóbbi két évben viszont a „brüsszeli” hátvéd tízből nyolcszor semmivel sem különb, mint társai. Hajnal standard Bundesliga-labdarúgó, de a válogatottban mintha ott sem lenne, a hetvenötödik címeres mezes fellépését – már amennyire – ünneplő Gera jó ideje szintén elvész a nemzeti együttesben, Dzsudzsák pedig...
Gondolják meg: Eindhovenben Lens futballozott a jobb, míg a magyar játékos a bal szélen. Noha a holland csatár kis területen jobban cselez a magyarnál, mindkét labdarúgó „életveszélyesen” játszott, a PSV támadásainak egyaránt a lendítője, gyakorta kiváló befejezője volt. S akkor most mérjük össze, mit produkált a Puskás stadionban Lens, és mit Dzsudzsák!
A csupán verbális – azaz a pályán láthatatlan – „haladásról” az is árulkodott: a felvezető nyilatkozataikban magabiztosnak tetsző, ám az erőviszonyokkal tisztában lévő magyar labdarúgók rendszeresen tízen voltak a saját térfelükön, mert attól féltek: ha „feljebb” jönnek, akkor nagyon nagy vereségbe szaladnak (vagy inkább: kocognak) bele a világszínvonalon dinamikus és a labdát az üres területekre remek tempóban, kitűnő érzékkel megjátszó vetélytárssal szemben.
Honfitársaink még 1-2-nél sem mozdultak ki hátulról, ami ahhoz vezetett, hogy a nem éppen a hazaadásokról megismerhető hollandok sorra kapusukhoz gurították a labdát hatvan méterről, mert nekik jó volt az egygólos előny is, és minek brusztolni, ha a három pont megvan? Hogy végül meglett a négy gól – a magyarok ellen évtizedek óta ez a holland minimum –, az annak is tulajdonítható: a tulipános garnitúra második, harmadik meg negyedik „dugója” előtt amatőr hibákat követtek el hazánk fiai, és az elsőnél is legföljebb kettes alára vizsgázott a nemegyszer műkedvelő csoportra emlékeztető társaság.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Louis van Gaal holland szövetségi kapitány „szervezetlennek” nevezte a magyar válogatottat; ez amilyen szokatlan bírálat egy hivatalos értekezleten, olyan súlyos és jogos kritika. Más kérdés, hogy próbálná meg Van Gaal a magyar csapat játékát megszervezni honfitársai ellenében!
A szakvezető volt már az Ajax, a Barcelona, a Bayern München edzője is, de ekkora kihívással még nem kellett szembenéznie...
Ez a helyzet a kvalifikációs szakaszban
Európa, második forduló.
A csoport: Szerbia–Wales 6-1 (gól: Kolarov, Tosics, Djuricsics, Tadics, Ivanovics, Szulejmani, illetve Bale), Belgium–Horvátország 1-1 (Gillet, illetve Perisic), Skócia–Macedónia 1-1 (Miller, illetve Noveszki).
Az állás: 1. Szerbia 4 pont (6-1), 2. Belgium 4 (3-1), 3. Horvátország 4 (2-1), 4. Skócia 2, 5. Macedónia 1, 6. Wales 0.
B csoport: Bulgária–Örményország 1-0 (Manolev), Olaszország–Málta 2-0 (Destro, Peluso). Az állás: 1. Olaszország 4 pont/2 mérkőzés (4-2), 2. Bulgária 4/2 (3-2), 3. Örményország 3/2, 4. Csehország 1/1 (0-0), 5. Dánia 1/1 (0-0), 6. Málta 0/2.
C csoport: Ausztria–Németország 1-2 (Junuzovic, illetve Reus, Özil), Svédország–Kazahsztán 2-0 (Elm, Berg).
Az állás: 1. Németország 6/2, 2. Svédország 3/1 (2-0), 3. Írország 3/1 (2-1), 4. Ausztria 0/1 (1-2), 5. Kazahsztán 0/2 (1-4), 6. Feröer szigetek 0/1 (0-3).
E csoport: Ciprus–Izland 1-0 (Markidesz), Norvégia–Szlovénia 2-1 (Henriksen, Riise, illetve Suler), Svájc–Albánia 2-0 (Shaqiri, Inler).
Az állás: 1. Svájc 6, 2. Izland 3 (2-1), 3. Albánia 3 (3-3), 4. Ciprus 3 (2-3), 5. Norvégia 3 (2-3), 6. Szlovénia 0.
F csoport: Izrael–Oroszország 0-4 (Kerzsakov 2, Kokorin, Fajzulin), Észak-Írország–Luxemburg 1-1 (Shiels, illetve Mota), Portugália–Azerbajdzsán 3-0 (Varela, Helder Postiga, Bruno Alves).
Az állás: 1. Oroszország 6 (6-0), 2. Portugália 6 (5-1), 3. Luxemburg 1 (2-3), 4. Észak-Írország 1 (1-3), 5. Azerbajdzsán 1 (1-4), 6. Izrael 1 (1-5).
G csoport: Bosznia-Hercegovina–Lettország 4-1 (Misimovic 2, Pjanic, Dzeko, illetve Gorkss), Szlovákia–Liechtenstein 2-0 (Sapara, Jakubko), Görögország–Litvánia 2-0 (Ninisz, Mitroglu). Az állás: 1. Bosznia-Hercegovina 6 (12-2), 2. Görögország 6 (4-1), 3. Szlovákia 4, 4. Litvánia 1, 5. Lettország 0 (2-6), 6. Liechtenstein 0 (1-10).
H csoport: San Marino–Montenegró 0-6 (Beqiraj 2, Delibasics 2, Djordjevics, Zverotics), Lengyelország–Moldova 2-0 (Blaszczykowski, Wawrzyniak), Anglia–Ukrajna 1-1 (Lampard, illetve Konopljanka). Az állás: 1. Montenegró 4/2 (8-2), 2. Anglia 4/2 (6-1), 3. Lengyelország 4/2 (4-2), 4. Ukrajna 1/1, 5. San Marino 0/1 (0-6), 6. Moldova 0/2 (0-7).
I csoport: Grúzia–Spanyolország 0-1 (Soldado), Franciaország–Fehéroroszország 3-1 (Capoue, Jallet, Ribery, illetve Pucila). Az állás: 1. Franciaország 6/2, 2. Spanyolország 3/1, 3. Grúzia 3/2, 4. Finnország 0/1 (0-1), 5. Fehéroroszország 0/2 (1-4).
Dél-Amerika, nyolcadik forduló: Peru–Argentína 1-1 (Zambrano, illetve Higuain), Paraguay–Venezuela 0-2 (Rondon 2), Chile–Kolumbia 1-3 (Fernandez, illetve Rodriguez, Falcao, Gutierrez), Uruguay–Ecuador 1-1 (Cavani, illetve Caicedo). Az állás: 1. Argentína 14, 2. Kolumbia 13 (12-6), 3. Ecuador 13 (8-7), 4. Uruguay 12 (15-11), 5. Chile 12 (12-13), 6. Venezuela 11, 7. Peru 7, 8. Bolívia 4 (7-12), 9. Paraguay 4 (5-14).
