Görög tűz
Szerintem a helyi karhatalomnak nem hiányzott ez az Eb, elvégre harminc fokban, a tűző napon, teljes fegyverzetben (sisakban, golyóálló mellényben) felvonulni – aztán vagy tizenkét órán át őrködni, még ha közben enyhül is az idő – nem tartozik a nyári kívánságok közé... A készültségre jellemző: a hídon a külső sávot elfoglalták a szorosan egymás mögött parkoló rohamkocsik, mert a rendőrök attól tartottak: a varsói vandálokat egyáltalán nem érdekli a görög– orosszal (Wroclawban) egy időben zajló lengyel–cseh mérkőzés, csak az, miként tudnák újra megtámadni a „szbornaja” szurkolóit.
Pedig a központban egész nap békésen sétálgat(hat)tak a „vörösök”, miközben a lengyel főváros fiataljai a drukkerzónába tartottak, hogy – vagy negyvenezren – együtt szorítsanak csapatukért. Egy lengyel muzsikus trió tagjai viszont Ray Charles Hit The Road Jack-jével szórakoztatták az érdeklődő oroszokat a cityben, jóllehet e szám zenevilága kissé messze van a Zúg a Volgáétól... Nagy kérdés volt azonban, hogy mi lesz éjszaka, amikor a harmincezer jegyhez jutó orosz visszamegy a stadionból a belvárosba, ahol egybegyűlt a negyvenezer lengyel.
A szurkolói zónát aligha lehetett lezárni, ez ugyanis felbőszítette volna az így csak hajnalban hazajutó varsói ifjakat, viszont (elvileg) az oroszokkal sem lehetett megtenni, hogy éjjel egyig, a drukkerövezet elcsendesedéséig az arénában tartsák őket.
Mondom, nem a legegyszerűbb foglalkozás manapság a lengyel rendőröké...
De Malafejev dolga sem volt éppenséggel könnyű, amikor a K. K.-kettős, Karagunisz és Katszuranisz (e páros együttesen 214-szeres válogatott) mindjárt az ötödik percben megmozgatta a kapust. Pontosabban, a tandem utóbbi tagja tornáztatta meg – társa szögletrúgása után – az ötösről az orosz 16-ost (az 1-es Akinfejev), de hiába továbbított finom mozdulattal, a háló éber őre hárított. A folytatásban a keleti kombinátorok dirigáltak, ám a rutinos ellenféllel szemben korántsem játszottak olyan fölényben, mint azt remélték. Nem kicsiny táboruk akkor élénkült fel a leginkább, amikor Zsirkov látványos megkerülős csellel szédített, de aztán – honfitársai nagy csalódására – rosszul passzolt a görög kapu közelében. Ennél is nagyobb meghökkenést keltett az önmagát Lengyelországban több mint egy hete reménytelenül kereső Kerzsakov, aki csábító helyzetben luftot rúgott...
Majd az első félidő utolsó percében, egy görög partdobás után Ignasevics rémesen fejelt a labdába, Karagunisz pedig köszönte szépen a váratlan „átadást”, és tíz méterről a jobb sarokba lőtt (1-0).
A második félidőben aztán nézett az ember, mint a moziban: Toroszidisz kötényt adott Zsirkovnak, Szamarasz megkerülte Anyjukovot... A 61. percben pedig Karagunisz a tizenhatoson belül elbotlott Ignasevics lábában, ám Eriksson svéd játékvezető úgy látta: nem történt semmi. (Ebben egyáltalán nem vagyok biztos.) A görög csapatkapitány hatalmas cirkuszt rendezett, de nyilvánvaló volt, hogy a skandináv sporttárs nem másítja meg az ítéletét, így aztán Fernando Santos szakvezető lecserélte a középpályást, nehogy Eriksson még inkább kiszúrjon a haját tépő veteránnal...
Ezzel együtt, noha a stadionban kinyitották a tetőt, mindinkább fogyott a levegő az oroszok körül, mert nem tudtak egyenlíteni, és Wroclawban vezetést szereztek a csehek. Az itteni 1-0-lal és az ottani 0-1-gyel továbbjutott a két győztes, Oroszország csapata utazhat haza, Lengyelországé meg maradhat, ahol van...
GÖRÖGORSZÁG–OROSZORSZÁG 1-0 (1-0)
A csoport, Varsó, 56 000 néző. Jv.: Eriksson (svéd).
Görögország: Szifakisz – Toroszidisz, Papasztatopulosz, Kirjakosz Papadopulosz, Tszavellasz – Katszuranisz, Karagunisz (Makosz, 67.), Maniatisz – Szalpingidisz (Ninisz, 83.), Gekasz (José Holebas, 63.), Szamarasz.
Oroszország: Malafejev – Anyjukov (Izmajlov, 81.), Alekszej Berezuckij, Ignasevics, Zsirkov – Dzagojev, Sirokov, Gyenyiszov, Glusakov (Pogrebnyak, 71.), Arsavin – Kerzsakov (Pavljuscsenko, 46.).
Gól: Karagunisz (45.).
