A magyaroknak persze kedvezett ez a produkció; noha honfitársaink sem csináltak semmit, a házigazdáknak sem akadt megmozdulásuk. Kivéve a 13. percet, amikor Walcott elfektette Juhászt, és tökéletesnek látszó helyzetbe hozta Adam Johnsont, ő azonban tíz méterről gyatrán fölé lőtt. A vontatott tempójú, tipikus próbameccsen a szünetig ennyi történt, nem több...

A szünet után pedig még nagyobb lett az elégedetlenség a Wembleyben, mert a magyar csapat váratlanul vezetést szerzett. A rossz tempóban mozduló Dawson mellett Gera ellépett, balra passzolt Komanhoz, akinek beadása Jagielkát és Hartot is érintette, mielőtt a kapu felé pattant volna, és Lannoy francia játékvezető úgy ítélte meg, hogy Dawson már a gólvonalon túlról mentett.

A megszégyenülés küszöbén álló vendéglátók valamivel élénkebb ritmusra váltottak a 0-1 után, és bő tíz percen belül fordítottak, pontosabban 2-1-re alakította az állást - két káprázatos góllal - Gerrard. A középpályás előbb ragyogó lövést küldött húsz méterről a bal felső sarokba, majd príma átvételt mutatott be, és még prímább cselekkel bolondította meg Tóth Balázst, valamint Juhászt, a szóló végén pedig elegánsan a helyére tette a labdát.

Sokáig gyönge mérkőzésen két világklasszis alakítás döntött az angolok javára. Meg az, hogy a tömeges cserék találkozóján Capello, az angolok olasz kapitánya csak a 83. percben hívta le Gerrardot...

Anglia-Magyarország
2-1 (0-0)
Barátságos mérkőzés, London, 72 000 néző. Jv.: Lannoy (francia).
Anglia: Hart - Glen Johnson, Jagielka, Terry (Dawson, 46.), Ashley Cole (Gibbs, 46.) - Lampard (Zamora, 46.), Barry, Gerrard (Wilshere, 83.)- Walcott (Ashley Young, 46.), Rooney (Milner, 67.), Adam Johnson.
Magyarország: Király - Szélesi, Lipták (Komlósi, 55.), Juhász, Vanczák (Laczkó, 46.) - Dzsudzsák (Koman, 46.), Vadócz, Elek (Tóth B., 46.), Huszti (Hajnal, 46.) - Gera, Rudolf (Priskin, 83.).
Gól: Jagielka (62., öngól), Gerrard (69. és 73.).