Felnőttfilmszakadás az Acélbikáknál
Bár a helyi Acélbikák most „rozsdásodni” látszanak, az utánpótlás-nevelő műhely már örökre beírta magát a sportági történelemkönyvbe azzal, hogy a hajdanán ott felnövő Ladányi Balázs, Tokaji Viktor vagy éppen Szélig Viktor is részese volt a magyar hoki hét évvel ezelőtti szapporói diadalmenetének, a világbajnoki A csoportba jutásnak.
Összeomlás Szabó Miklós / Nemzeti Sport |
Most azonban nagy a baj a vasmű szomszédságában, mert a szakosztályt 2006 óta finanszírozó szponzor beszüntette támogatását, minek nyomán erősen kétségessé vált a felnőttcsapat jövője. A távozó mecénás nem más, mint az online pornóipar meghatározó alakja, Gattyán György, a leggazdagabb magyarok egyike, aki az utóbbi kilenc esztendőben hozzávetőleg egymilliárd forinttal járult hozzá az újvárosi jégkorong működtetéséhez. Az ügy pikantériája, hogy Gattyán abból a klubból száll ki, amelynek elnöke a saját unokatestvére, Azari Zsolt...
– Annak idején a rokoni szál természetesen segített a kapcsolat kialakításában és abban, hogy nagy összegű támogatáshoz jutott a klub, de sajnos semmilyen családi kötelék nem írhatja felül a gazdasági realitásokat. Ellenkezőleg: most azok írták felül a rokoni kapcsolatot – magyarázza az elnök.
Azari úgy véli: noha a csapat nem tudta megismételni egy évvel korábbi sikereit (az együttes 2014-ben megnyerte a Magyar Kupát és első lett a bajnokságban is), Gattyán feltehetően akkor is távozott volna, ha a gárda szárnyal a hazai mezőnyben.
– Mindenki kész tényként kezelte Dunaújvárosban a jégkorong megszűnését 2006-ban, amikor annak ellenére elkezdtem a felnőttcsapat versenyeztetését, hogy azt előzőleg senki nem vállalta. Ahhoz a szituációhoz képest a jelenlegi helyzet egyáltalán nem reménytelen – mondja, és abban bízik, hogy most, amikor dőlni látszik a bástya, megmozdul az érdekükben a város. Úgy fogalmaz: üzenete az önkormányzatnak és a település cégeinek, vállalkozóinak egyaránt szól.
– Nem tettem le arról, hogy csapatunk az ősszel ott legyen az évad rajtjánál. A sorsunk két-három héten belül eldől, s ahogyan a dolgok most állnak, van remény a túlélésre. De bármiképpen is zárul a történet, a hoki feltétlenül megmarad Dunaújvárosban, hiszen az utánpótlásunk – a társaságiadó-kedvezménytörvénynek köszönhetően – biztonsággal tovább működtethető.
Kovács Zoltán, a jégkorongszövetség főtitkára: „Dunaújváros nélkül szegényebbek lennénk a BS telt házas meccseivel, a szapporói csodával és az A csoportos fellépéssel. A város a sportág legjelentősebb erődítményeinek egyike, és csak reménykedni tudok benne, hogy mindezt nem kell múlt időbe helyezni. Mindenesetre félő: ha megszűnik a felnőttcsapat, az magától értetődően az utánpótlás-nevelésre is hatással lesz, annak pedig súlyos következményei lehetnek az egész hazai hokira nézve.”
A klubelnök persze a rosszabb forgatókönyvvel is számol, s azt mondja, ha a „nagyok” számára be kell csukniuk a kaput, az némelyikük esetében alighanem a pályafutás végét is jelenti. De ha minden jól alakul, akkor sem feltétlenül a régi módon, a régi emberekkel képzeli el a jövőt, mert az anyagi problémák mellett szakmai gondok is kiütköztek az együttesnél. Azari szerint szükségszerű lenne a megfelelő motiváló erő megtalálása.
– Egy orosz kézilabdaedzőtől hallottam, és mélyen egyetértek vele: hétévente új csapatot kell építeni. Bár egyelőre futurisztikus a kérdésfeltevés, hogy mit hoz a jövő, még az is előfordulhat: éppen a kényszerből kovácsolunk erényt magunknak...