Erdei Zsolt: Nem kilóra mérik!
- Elvitték az ufók?
- Nem jár messze az igazságtól... Tudniillik őrült nap volt a hétfői: a készülődés mellett sajtótájékoztató is várt rám, emellett a mobilomat is hiába nyomogattam, cserbenhagyott szépen. Mindenesetre elnézést azért, hogy keddre tolódott az interjú.
- Semmiség: magam abban sem voltam biztos, hogy a meccs hetében egyáltalán fölveszi a készüléket...
- Látja!
- Nem is izgul? Hát a koncentráció?
- Jelentem, a kedélyállapotom picit ingadozik: hol kis szorongást érzek, hogy szombaton fellépésem lesz, hol pedig abszolúte lelkes vagyok, hogy itt az újabb, nem is akármilyen megméretés! Ám akármilyen hangulat is csap meg, az nem befolyásolja az összpontosítást: azon túl, hogy az edzéseken mindent precízen elvégzek, esténként, tévézés vagy olvasás után is a meccsen jár az agyam. Ráadásul pontosan tudom, mit kell tennem...
- Mit?
- Ki kell bírnom, hogy Fragomeni nyomást gyakorol majd rám. Az olasz az a típusú ökölvívó, amelyik komoly pressziót fejt ki ellenfeleire, ám ha lelkileg is erős maradok, ebből nem lehet probléma. Főként, mert magam technikásabb, gyorsabb vagyok nála.
- Azért az a hozzávetőleg tízkilós súlykülönbség nem hangzik valami jól.
- Fölmértem, mit vállalok, amikor beleegyeztem a súlycsoportváltásba, így abba, hogy oda a félnehézsúlyú övem. Igen, ugrottam egy kategóriát, de riválisomnak is csak két keze meg két lába van, a kilók közti különbség pedig nem feltétlenül döntő tényező; erre több példát is fölhozhatnék.
- Amúgy hízik?
- Éppen befejeztem a reggelit: nyolcvankettő és nyolcvanhárom kiló között lehetek; ez így optimális. Azt is mondhatnám, végre nem fogynom kell, hogy elérjem a hetvenkilenc kilót, ugyanakkor célt így sem téveszthetek: továbbra is figyelnem kell magamra, mert az idézőjelben értett lazulásnak - többek között - a gyorsaságom látná kárát.
- Tudja, mit bukhat szombaton?
- Nincs veszíteni valóm. Ha kikapok, akkor sem vehetik el tőlem, hogy a WBO-nál csaknem hat évig voltam a félnehézsúly bajnoka.
- Másfél hete már, hogy edzője, Fritz Sdunek Amerikába utazott: bírja Artur Grigorjan tréningjeit?
- Mindenesetre megnyugtat, hogy Sdunek szombaton ott lesz mellettem Kielben. Na jó, komolyan... Artur becsületesen, lelkesen birkózik a feladattal, ám legutóbb is szólnom kellett neki az edzés előtt: Vizet és vödröt is hozzál! Kapkod szegény, de rutinosan ellensúlyozom a hibáit...
- Ez lesz az utolsó meccse?
- Nem, szerintem Artur jó edző.
- Úgy értem: Erdei Zsoltnak...
- Előbb legyünk túl a szombaton.
