Anand-szarvashiba, Carlsen-előny

Pörgessük vissza a naptárat a múlt szombatra! Az idei téli olimpia hűlt helyén, azaz Szocsiban vagyunk. A 12 játszmára tervezett Magnus Carlsen–Viswanathan Anand világbajnoki döntő hatodik partijánál járunk. A huszonnégy éves norvég világbajnok, aki minden idők legmagasabb Élő-pontszámát is a magáénak tudhatja, a 26. lépése előtt röviden elgondolkodik, és a királyát határozottan d2-re vezényli. De a lendülete a mozdulat második felében megtörik.
Carlsen lépéselőnyben FO
Carlsen lépéselőnyben FO
MTI/AP

Mintha Carlsen elbizonytalanodna, mintha a tudatalattijában meghúzódó veszély konkrét alakot öltene. Te jó ég! Ez a királylépés hihetetlenül súlyos hiba! Ha a negyvenöt esztendős, korábban már többszörös indiai világbajnok észreveszi, hogy a huszárjával e5-re üthet, akkor a következő lépésben sakkra ingyen üthet még egy gyalogot, és azonnal megnyeri a játszmát. Carlsen nem moccan, közömbös pózt vesz fel, tartózkodik minden, figyelmet felkeltő mozdulattól, hátha Anand nem veszi észre a lehetőséget. Sok múlik ezen a pillanaton...

A mostani páros meccsük első partija kiegyensúlyozott döntetlent hozott, de a másodikban már úgy alakult minden, ahogyan azt Carlsen eltervezte. Egyenlőnek tetsző állásban finom kis manikűrözés, manőverezés, súlypontáthelyezés, s a majd kétszer idősebb indiai „elgyengült és kiterült”. A játszma szelleme kísértetiesen emlékeztetett a tavalyi, Indiában rendezett meccsük hangulatára, amikor a norvég 6,5:3,5-re nyert, ráadásul úgy, hogy ellenfele egyszer sem tudta legyőzni.

A bölcs Anand azonban mostanra rengeteget tanult akkori kudarcából. Ezt a következő játéknapon máris megmutatta. Kitűnő felkészültséggel, precíz technikával tökéletes remekművet alkotott. A majdnem verhetetlen ifjú bábuit valósággal „leterrorizálta”, ezzel kiegyenlített, és mindent nyílttá tett. Következett a negyedik és az ötödik játszma, mind a kettő otthoni felkészülésben kimunkált remi lett. Aztán a hatodik mérkőzés, amelyen Carlsen éppen 26. Kd2-t húzott.

Anand gondolkodik, egy indiai arcán lehetetlen eligazodni. „Visinek” ebben a pillanatban szerte a világon rengetegen szorítanak, azok is persze, akik nem ismerik Szenes Iván dalát, mely szerint nemcsak a húszéveseké a világ.

Az indiai keze végre megindul. De nem a lóért nyúl, hanem a szélső gyalogját tolja előre. Carlsen fegyelmezetten leírja még a lépést, utána viszont feloldódik benne a várakozás és a már-már elviselhetetlenné fokozódó feszültség. Megkönnyebbülésében látványosan az asztalra borul. Anand most veszi csak észre, micsoda ziccert hagyott ki. Az elpuskázott esély visszaütő hatása letaglózó, Carlsennek csak újabb tizenkét lépésre van szüksége ahhoz, hogy a maga javára döntse el a küzdelmet, és ismét megszerezze a vezetést.

Így – további két döntetlen után – most, a finis előtt 4,5:3,5 az állás a norvég javára. A hátralévő partik során az a kérdés, hogy Anand jut-e még egyszer hasonló esélyhez, és ha igen, akkor lesz-e ereje azt kihasználni. Ha nem, és további négy remivel minden így marad, akkor minden idők legérdektelenebb vb-döntőjeként emlegetik majd e páros mérkőzést, amelyet egy szarvashiba döntött el, s amelyet jobb lett volna – miként azt Carlsen javasolta – néhány hónappal elhalasztani, hogy a főszereplők pszichikailag és fizikailag is alaposabban felkészülhessenek.

Ha viszont Anand képes lenne mégis feltámadni és a koronáját visszaszerezni, az maga lenne a dráma és a sakktörténelem.

Kállai Gábor nemzetközi nagymester, szakíró.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.