„Nem tudni, hogy egy vagy több kereke hiányzik” – mondta róla Johan Cruyff. Való igaz: Louis van Gaal nem sorolható a szürke kisegerek közé. A holland trénertől szurkolók millióinak állt égnek a haja a Costa Rica elleni negyeddöntő során, amikor az addig jól védő Cillessen helyére a hosszabbítás végén behozta a büntetőkre kiképzett Krult: Van Gaal előre eltervezte a kíméletlen akciót.

Adj egy ötöst! Van Persie és Van Gaal szakvezető Michael Dalder / Reuters

Korábbi játékosa, Luca Toni állítja: a mester „felcserélhető tárgyakként tekint a játékosokra.” Az öltözői legendák szerint még azt is megszabja, futballistái milyen testtartással ülhetnek az asztalnál. A roppant előkelő nevű Aloysius Paulsius Maria van Gaal kilenc testvér legkisebbjeként született 1951-ben Amszterdamban. Játékosként sohasem tudta felküzdeni magát a Cruyff és Neeskens nevével fémjelzett Ajax első csapatába, így aztán rövid belga kitérő után a Telstar soraiban mutatkozhatott be a holland élvonalban.

Végül a Sparta Rotterdamnál találta meg a számítását: 1978 és 1986 között 248 alkalommal lépett pályára a klub színeiben, ám azt nemigen mondhatjuk, hogy alapjaiban rengette meg a holland labdarúgást. Nem így edzőként! „Gratulálok: önök leigazolták a világ legjobb trénerét” – közölte példás szerénységgel 1991-ben az Ajax frissen kinevezett szakvezetőjeként. Háromszor lett holland bajnok a klubbal (1995-ben veretlenül), nyert Bajnokok Ligáját és UEFA Kupát.

„Többet értem el az Ajaxszal hat év alatt, mint a Barcelona az elmúlt száz esztendőben” – jelezte elegánsan és odaillő módon 1997-ben, hogy a katalán gránátvörös-kékek vezetősége a lehető legalkalmasabb személyt jelölte ki edzőnek: őt. Nagy szája kissé tán elhomályosítja érdemeit, ám például ő volt az, aki az első csapathoz hívta Xavit és Iniestát az utánpótlásból. Erre persze ő maga is emlékeztette a világot a spanyolok vb-címe után...

Arról persze nem mesélt, hogy amikor hajdanán a Piqué család meghívta vacsorára, ő elmagyarázta, hogy az ifjú Gerard borzasztóan sovány. A helyzet komolyságát demonstrálandó meglökte a fiatal játékost, aki jókorát nyekkent a nappali padlóján. A Bayern Münchennel 2010-ben bajnok és kupagyőztes lett, elnyerte a Szuper Kupát, s hogy egy újabb zseniális húzását említsük: hosszas „nyűglődés” után a pálya közepére tolta Schweinsteigert. Azt vallja magáról: ő nem vásárolja a játékosait, hanem megalkotja őket.

Az tény, hogy Van Gaaltól nem állnak távol a teátrális gesztusok. A 2003-as felemás, médiakapcsolati szempontból viharos idény után így búcsúzott a Barcelonától egy tájékoztatón: „Üzenem a sajtó barátainak: távozom. Gratulálok!” Bár csak a vb után kezdi munkáját a Manchester United kispadján, máris mély benyomása van az angol sajtóról. „Motyogtam négy és fél szót, hatvan oldalt csináltak belőle” – jegyezte meg egy villáminterjú után. Borítékolható: szórakoztató évad elé nézünk.

Ibrahimovic szerint Van Gaal egy „diktátor, humorérzék nélkül”. Ám a többtucatnyi abszurd nyilatkozat kapcsán azonban mégis azt kell gondolnunk: a holland mester igenis szereti a viccet, maximum a poénjai pikírtebbek egy hajszálnyival a sztenderdnél. Amikor 2000-ben holland szövetségi kapitánnyá nevezték ki, szerényen úgy kommentált: „A szerződésem 2006-ig szól, így nem egy, hanem két vb-t is nyerhetek a csapattal.”

Az Oranje ki sem jutott a 2002-es tornára, Van Gaal pedig – csupán távozása miatt persze – a 2006-os címet sem szerezhette meg. Tíz év elteltével ismét szövetségi kapitánnyá avanzsált, s most igazán nem lehet panasz az eredményességére: ma derül ki, döntőbe vezeti-e Robbenéket. Ha így esik, a trénernek mindössze két napja lesz hazatérni és bepakolnia a Manchester United Los Angeles-i túrájára.

A Moyes-éra után alaposan megtépázott renoméval vág neki az új évadnak a United, ám ha Van Gaal önbizalmának csak a tíz százalékát pumpálja át a futballistákba, máris nyert ügyük van. Bár azt elismeri, hogy arrogáns és nehéz természetű ember, állítja: szíve is van. „Majdnem mindennap sírok. Folyton meghatódom valamitől.” Kérdés: ma este örömében vagy bánatában sír majd?