Hatalmasat kaszálhat a fogadóirodáknál az, aki nagyobb összeget tett a hosszú ideig a tabella aljához szegezett közép-angliai csapat augusztus eleje óta tartó nagy menetelésére. A „rókák" a bajnoki nyitány óta 13 mérkőzésen 28 pontot szereztek, ám ha felemelkedésük kezdetére tekintünk vissza, akkor a legutóbbi 22 találkozójukon 50 pontot jegyeztek (hattal többet, mint a fontban dúsgazdag Manchester City).

A Leicester bravúrja nem kizárólag a hatvannégy éves ­Claudio Ranieri tréner érdeme, hiszen a gödörből Nigel Pearson húzta ki a csapatot. Az angol futball karizmatikus egyéniségeinek egyike túl sok balhét okozott a pálya szélén és a King Power stadionon kívül ahhoz, hogy ebben az idényben is ő irányíthassa az együttest. Ranieri nyári kinevezését általános értetlenség fogadta. Gary Lineker, a Leicester korábbi sztárja – jelenleg a BBC vezető futballkommentátora – „kevéssé ihletettnek" minősítette az olasz szakvezető kiválasztását.

Vardy, a kulcsfigura Craig Brough / Reuters

A hosszú edzői pályafutását Cagliariban kezdő és azóta Európa megannyi országában megforduló mester tényleges görög tragédia, a Feröer szigetek válogatottjától elszenvedett szégyenletes vereség – s az azt követő megfellebbezhetetlen elcsapás – után érkezett vissza Angliába, ahol korábban José Mourinho első „országlását" megelőzően, 2004-ig volt a Chelsea menedzsere. Stamford Bridge-i ténykedése során érdemelte ki a kevéssé hízelgő „Tinkerman" becenevet, ami szó szerint kontárt jelent.

A Leicester játékosaival angolul, olaszul és spanyolul is beszélni képes maestro most azt az elvet követi, hogy ami nem romlott el, azt nem kell megjavítani. Ennek je­gyében csak nagyon keveset változtatott a csapaton és annak játékán. Bár első asszisztensként magával hozta bizalmasát, Paolo ­Benettit, akivel már a Juventus, az AS Roma, az Internazionale és a Monaco kötelékében is együtt dolgozott, megtartotta a Leicestert 2008 óta szolgáló Steve Walshot és Craig ­Shakespeare-t is. Ugyanígy a játékosok zöme is törzsgárdatag, a leggyakrabban szerephez jutó futballisták már a feljutás óta a ­Leicesterhez kötődnek.

A rendkívüli eredményesség letéteményese kétségtelenül ­James Vardy, aki három évvel ezelőtt még a harmadik vonalhoz tartozó ­Fleetwood Towntól kapta szerény fizetését. A huszonnyolc éves, négyszeres angol válogatott csatár nemzetközi figyelmet vívott ki magának azzal, hogy a Newcastle-ban elért 3-0-hoz való hozzájárulásával sorozatban a tizedik mérkőzésen szerzett gólt. Ezzel egy igazi világhíresség, Ruud van Nistelrooy rekordját állította be a Pre­mier ­League-ben. Vardy mellett a feltűnően gyors szélső, az algériai Rijad Mahrez érdemes kiemelésre: ő az idén már hét góllal és hat gólpasszal bizonyított.

A rókák ma a Manchester Unitedet fogadják. A vendégeket kevesen ismerik jobban, mint Kasper Schmeichel, a Leicester kapusa, aki öt és tizenhárom éves kora között – Peter Schmeichel fiaként – az Old Traffordon nevelkedett. Ám ennél is fontosabb, hogy az MU másodikként látogat az elsőhöz. Hitték volna?