Cseh korona Wimbledonban
Kvitova, a huszonegy éves finalista-újonc elképesztő erővel, gyorsasággal és dinamikával abszolválta a labdameneteket, egyiket a másik után. Az volt az ember érzése, hogy ha a Williams nővérek és Sarapova erejét valamiképpen összeadnák, ezúttal az sem tenne ki egy „kvitoványit”. Az első szettet úgy nyerte 6:2-re az előzetesen valamivel esélytelenebbnek tartott világranglista-nyolcadik, hogy sanszot sem adott orosz vetélytársának. Közben (5:2-es vezetésénél) két egészen bravúros mozdulatot is bemutatott: egyszer a „fű alól”, aztán szinte a nézőtérről mentett labdát.
A cseh teniszezőnő a második játszmában rövid időre kihagyott, Sarapova energiát merített ebből, és 3-3-ig tartotta magát, de aztán következett egy újabb Kvitova-break és pályafutásában az áttörés, a wimbledoni győzelem (6:3, 6:4). Sarapova is elismerést érdemel, nemcsak a döntőbe jutás miatt, hanem azért is, mert a díjátadás után rendkívül rokonszenvesen nyilatkozott. „Természetesen arra készültem, hogy megnyerem a mérkőzést, de győztesből nyilván csak egy lehet, és őt ma Petrának hívják. Ebben a helyzetben is tudok örülni, hiszen mégiscsak itt tartom a kezemben az ezüsttálat” – mondta.
A nyertes nem érzékenyült el, sőt mosolygott a ceremónián. „Csodás érzés kinézni a közönség soraira, hiszen korábbi nagy wimbledoni győzteseket is látok” – említette, majd kikacsintott a nézőtéren helyet foglaló, korábbi tízszeres győztes Martina Navratilovára.
