Brüsszel rászáll a spanyol futballklubokra
A bizottság egyrészt azt vizsgálja, hogy a Real Madridnak, a Barcelonának, a Bilbaónak és az Osasunának nyújtott adókedvezmény összhangban van-e az uniós joggal; másrészt azt, hogy a Real Madridnak a város által átadott telek támogatásnak minősül-e; végül arra is szeretne fényt deríteni, hogy összeegyeztethetők-e az uniós versenyjoggal azok a garanciák, amelyeket az állami Valenciai Pénzügyi Intézet a Valencia, az Elche és az alicantei Hercules futballklub hiteleihez nyújtott.
A bizottság hangsúlyozza: a vizsgálat megindítása nem előlegezi meg annak eredményét, vagyis maga az eljárás nem jelenti azt, hogy valami nincs rendben. Mindazonáltal Brüsszel azt is tudatta: a spanyol hatóságok nem értesítették a bizottságot az intézkedések egyikéről sem; arról „aggódó polgárok” tettek bejelentést.
A bizottság attól tart, hogy a szóban forgó kluboknak nyújtott állami segítség miatt hátrányba kerültek azok a csapatok, amelyek nem kaptak telket, illetve hiteleikhez állami garanciát vagy adókedvezményt.
„A profi futballcsapatoknak befektetések és megfelelő menedzsment révén, nem pedig az adófizetők kárára kellene finanszírozniuk saját működésüket. A tagállamoknak és hatóságaiknak ebben a szektorban ugyanúgy be kell tartaniuk az állami támogatások szabályait” – idézte a bizottsági közlemény Joaquin Almunia versenyjogi biztost.
A bizottság kitért rá: az állami támogatást rendben lévőnek találhatja, ha az nem torzítja indokolatlanul a versenyt, és közösségi célt szolgál. A testület arra is tekintettel lesz, hogy a segítségnyújtás idején ezek a csapatok anyagi nehézségekkel küzdöttek, így az is előfordulhat: a nekik nyújtott segítség összhangban van a cégek megmentésére és átalakítására nyújtható állami támogatások szabályaival.
Szintén szerdán arról is döntött a testület: jóváhagyja azt a támogatást, amelyet a francia állam kilenc stadion építéséhez vagy felújításához kíván nyújtani, hogy az ország megrendezhesse a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságot. A munkálatokat az állam nagyjából egymilliárd euróval finanszírozza. A pénz felhasználásával négy új stadion épül, öt másikat pedig felújítanak. A francia állami támogatásról gyakorlatilag azt állapította meg a brüsszeli versenyhatóság, hogy az senki kárára nem torzítja indokolatlanul a versenyt, hasznára válik a gazdaságnak, a többi között az építőiparnak és a sportnak egyaránt. Az Európai Bizottság szerint a beruházás állami támogatás nélkül nem volna megvalósítható, a francia állam pedig nem tesz több közpénzt a projektbe, mint amennyi minimálisan szükséges ahhoz, hogy a létesítmények megfeleljenek az UEFA elvárásainak, s így megrendezhető legyen a kontinenstorna.
