Kovács Iván vezetőedző válogatottja a helyosztón az olasz csapat ellen vívott, s nagy csatában nyert.

A mérkőzés a magyar csapat ukránok elleni negyeddöntős és románokkal szembeni elődöntős csatájához hasonlóan végig nagyon izgalmasan alakult, hol az egyik, hol a másik fél vezetett. Szásznak a záróasszóban minimális előnyről, 17-16-ról kellett vívnia, s az egyéniben bronzérmes londoni olimpikon higgadt produkcióval legyőzte Rossella Fiamingót, a csapat pedig 28-25-ös eredménnyel harcolta ki a harmadik helyet.

"Szerettük volna, ha mindannyian éremmel térünk haza a csapatból, miután ez nekem egyéniben már sikerült - idézte a magyar szövetség honlapja Szász Emesét. - 2007 óta nem nyert a fegyvernem csapatban érmet világversenyen, úgyhogy vártuk már ezt az eredményt. Rengeteget dolgoztunk érte."

"Öt év után tértem vissza a magyar válogatottba, és az újabb karrierem első világversenyén rögtön érmet nyertem, úgyhogy nagyon boldog vagyok - nyilatkozott Révész Julianna. - Remélem, hogy a budapesti világbajnokságon is ugyanezt a formát hozzuk, ott szintén szép sikert érünk el. Persze, ehhez szerencse is kell majd, de reméljük, nem pártol el tőlünk."

"Nem nagyon tudok még beszélni, madarat lehet velem fogatni" - mondta Kovács Iván fegyvernemi vezetőedző. Hozzátette: a női párbajtőr az a szakág, amelyikben egyéniben és csapatban is sikerült érmet szerezni, ráadásul úgy, hogy rendkívül mélyről indult a csapat az év elején. "Le a kalappal a lányok előtt, egész évben elképesztő munkát végeztek és fegyelmezetten vívtak. De azt azért álmunkban sem gondoltuk, hogy az első esztendőnk első világversenyén rögtön érmet nyer a csapat."

A női párbajtőrözők bronza volt a magyar küldöttség negyedik érme a horvát fővárosban. Korábban a férfi párbajtőr-válogatott másodikként zárt, míg egyéniben Szász Emese, csapatban pedig a női tőrözők harmadikok lettek.

A végeredmény: 1. Észtország, 2. Románia, 3. Magyarország (Antal Edina, Budai Dorina, Révész Julianna, Szász Emese)