Biztosra vehetjük, a nyitóceremónia „lenyűgöző”, „színpompás”, mi több, „felülmúlhatatlan” lesz – minden hasonló program kiérdemli ezeket a jelzőket –, arról azonban fogalmunk sincs, hogy a sportvilág miképpen fogadja (be) a tizenhét napos eseményt. Az európai olimpiának szánt gigaprojektre az azeri szervezők bedobtak apait-anyait, s alighanem a tekintélyelvű rendszer arculatjavításának eszközéül is szolgál az ötven ország hozzávetőleg hatezer versenyzőjének részvételével huszonhárom sportágban zajló programsorozat.

A megnyitó helyszíne, a Hejdar Alijev stadion Stoyan Nenov / Reuters

Ki gondolta volna: a bakui seregszemle kapcsán Hollandiából érkezett a legváratlanabb hír. Nevezetesen, hogy a következő, 2019-es játékok németalföldi házigazdái két nappal az idei rajt előtt közölték: pénzügyi okokból visszalépnek a rendezéstől... Nehéz lenne kedvcsinálónak nevezni a csaknem 60 millió eurót megspóroló döntést, bár Patrick Hickey, az Európai Olimpiai Bizottság ír elnöke – miközben elismerte, a bejelentés „csalódást keltő” – azzal próbálta menteni a menthetőt, hogy közölte: biztos benne, Baku nagy siker lesz.

Érdekesség, hogy a helyszínen – a NOB partneri együttműködése dacára – tilos lesz az „olimpia” kifejezés és az ahhoz kapcsolódó jelképek (például öt karika, láng) használata. Ugyanakkor az Ázsia vagy a Pánamerikai Játékok mintájára szervezett eseményre sportolói és médiafalu is épült, vannak központi versenyszínhelyek, korlátozzák a sportolói létszámot, a hivatalos járművek közlekedését elkülönített sáv segíti, volt előzetes kvalifikáció, akárcsak az „igazi” játékokon.

És a létesítmények – természetesen – egytől egyig káprázatosak.

Az Európa Játékok kiötlői egyébként – a mesebeli okos lányhoz hasonlóan – „hoztak is ajándékot, meg nem is”. Az eseményen – melyen az elnevezésből adódó evidenciaként kizárólag európai országok versenyzői vehetnek részt – a fellépők szakáganként egészen eltérő nívót képviselnek. A huszonháromból tizenegy sportág – többségében riói kvótáért zajló – versenyei sorolhatók a top kategóriába, a további viadalok (ilyen-olyan okokból) másodvonalbeli versenyeknek minősülnek. Asztaliteniszben, birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, karatéban, lövészetben, ökölvívásban, strandlabdarúgásban, taekwondóban, tollaslabdában és triatlonban várhatóan a kontinens legjobbjai állnak rajthoz – a dzsúdósok számára a játékok egyúttal Európa-bajnokság is lesz! –, ezzel szemben például a „vizes” sportokban 17 év a részvétel felső korhatára; atlétikában – a sportág nemzetközi szövetségének szigorú előírása alapján – a kontinens „harmadosztálya” léphet csak színre; vívásban pedig – a még e héten is zajló Eb közelsége miatt érthetően – szintén a „szúrtak-vágtak még” kategóriába tartozók állnak pástra.

A június 28-ig tartó játékokon kétszáz magyar sportoló vesz részt; a megnyitót ma délután – közép-európai idő szerint – hat órától tartják.