Nemcsak a sportolók vágynak olimpiai érmekre, hanem az elszánt gyűjtők is, akik alig várják, hogy megjelenjenek a piacon a riói játékok medáljai is – írja a Bild német bulvárlap. Nekik – a versenyzőkhöz hasonlóan – ugyancsak az eszmei érték a legfontosabb.

Az aranyérmek ugyanis már jó ideje nem aranyból készülnek – mondta a lapnak Bernhard Winter, az olimpiai ereklyék árverésével is foglalkozó düsseldorfi numizmatikai üzlet, a Heinrich Winter tulajdonosa. Az első játékokon, 1908-ban Londonban vagy 1912-ben Stockholmban az aranyérem még tényleg arany volt, igaz, sokkal kisebb a mostaniaknál, átlagos átmérője még a 3 és fél centit sem érte el. A mai érmek magja már ezüstből van, és csak a felületük aranyozott.

Az olimpiai érmek számát tekintve abszolút rekorder amerikai úszó, Michael Phelps a tegnap elnyert 21. aranyérmével Marcos Brindicci / Reuters

A kereslet azonban így is jócskán felülmúlja a kínálatot. Az árak valahol négyezer és hatvanezer euró között ingadoznak, de rendkívüli esetekben akár százezer euró fölé is kúszhatnak – közölte Winter. Az 1960-as, Squaw Valley-ben rendezett téli játékok aranya például több mint negyvenezer euróért kelt el, az 1972-es müncheni játékokról ugyanez 10-15 ezer eurót ér.

Keresik a gyűjtők az olimpiai részvételt igazoló érmeket és okleveleket is, csakúgy, mint az érmekhez járó okleveleket is. Ez utóbbiakért – egy-egy kevéssé ismert sportoló nevével – 800-1000 eurót lehet kapni, négyszer-ötször többet ér viszont, ha az irat egy nagy sztáré volt.

Az olimpiai fáklyák ugyancsak népszerűek, és ezek értéke is széles skálán mozog. Ha az 1936-os berlini játékokról származnak, 3500 eurót is megadnak értük, míg a müncheniekért kevesebb mint kétezret lehet kérni. Igazi ritkaságnak az 1952-es helsinki és az 1964-es innsbrucki olimpiai fáklyák számítanak – azokból ugyanis mindössze egy-egy pár készült szemben például a berlini kétszázzal.