A hazai szakemberek és szurkolók efféle feltételes módban fogalmazott hozzászólásokkal fordultak egymáshoz szombat délután a férfi kardcsapatok vetélkedőjének negyeddöntőjét követően. Merthogy a Gáll Csaba, Gémesi Csanád, Iliász Nikolász, Szilágyi Áron négyes - az argentinok és a franciák legyőzése után - vereséget szenvedett a román együttestől. Méghozzá drámai végjátékban: az olimpiai bajnok Szilágyi állt a páston, a magyar garnitúra 44:40-re vezetett, s csupán egyetlen tust kellett adnia a győzelemhez. Ám olyan történt, amire hasonló helyzetben nemigen volt precedens. A hazaiak extraklasszisa tanácstalanná vált, miközben Alin Badea újra és újra talált. A döbbenet akkor vált teljessé, amikor a román vívók ünnepelni kezdték társukat, aki 45:44-re fordított... A letargikus hangulatban az olaszoktól is kikapott a kvartett, majd nyert az amerikaiak ellen, így a csalódást keltő hetedik helyen végzett.

A döntő idején pedig a reggel remélt „Hajrá, magyarok!” helyett, a „Davaj, davaj!” hallatszott a lelátóról. Az orosz küldöttségnek volt is oka az örömre, mivel az Ibragimov, Jakimenko, Kovaljov, Resetnyikov egység felülmúlta a románokat. A mérkőzés finoman szólva sem forgatta fel a Syma-csarnok életét. Jellemző, hogy a finalisták randevúját a sajtórészlegen mintegy családi körben lehetett megtekinteni, s komplett szektorok is üresen maradtak.

Pedig a nívóra nem lehetett panasz, legföljebb az izgalom hiányára. A női tőrdöntőben például csupán arra volt érdemes fogadni, hogy a különbség nagyobb lesz-e húsz tusnál. Az lett. A Di Francisca, Erba, Errigo, Vezzali olasz elit alakulat 45:18-ra „szúrta szét” a franciákat. A Knapek Edina, Mohamed Aida, Varga Gabriella, Varga Katalin összeállítású magyar válogatott a tizedik lett.     

Ám nem az utóbbi helyezést érintő elemzések, hanem újra „ha a Szatmárit beteszik”-típusú megjegyzések uralták a beszélgetéseket, egészen addig, amíg a férfi párbajtőrözők el nem kezdték menetelésüket. Igaz, mire nagyobb figyelmet kaptak az aszók, a női egység már nem volt versenyben az éremért: az Antal Edina, Budai Dorina, Révész Julianna, Szász Emese formáció az egyéni aranyérmes Julia Beljajeva nélkül felálló észtekkel szemben maradt alul 45:34-re, s végül kilencedikként zárt. 

A Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédli András és Szényi Péter alkotta férficsapat Ausztrália és Kazahsztán ellen „melegített”, majd az olimpiai bajnok, s Budapesten szólóban ezüstérmes Ruben Limardót is felvonultató venezuelai együttessel rivalizált az elődöntőbe jutásért. És sokáig úgy tetszett, izgalmak nélkül hozza a meccset, ám a dél-amerikai feljöttek, s az utolsó körre bekötött az addig pólóban és rövidnadrágban, befáslizott lábbal pihenő Silvio Fernandez. A világranglista hatodikja szinte sántán is adogatta a tusokat, minekután Limardónak maradt esélye a fordításra a Boczkó elleni záró asszóban. Csakhogy a magyar párbajtőröző a feszült pillanatokban higgadt maradt, így a vendéglátók csapata készülhetett a lengyelek elleni elődöntőre.

A címvédő amerikaiakat korábban eltakarították az útból: meglepetésre - a negyeddöntőben a lengyelek által vert - izraeliek küldték őket az alsóházi küzdelmekre, s ebbéli örömük nyomán a bravúrcsapat tagjai a csarnok legkülönfélébb pontjai felé kezdtek sprintelni térdemeléses futásban.

Ez derültséget, Rédli ökölrázása lelkes örömöt váltott ki a drukkerekből. Merthogy a magyar versenyző a lengyelek elleni kiélezett, Boczkó ápolása miatt hosszúra nyúlt, a sérülésével küszködő befejező ember által lezárt, 45:41-re megnyert mérkőzés után csapkodott a levegőbe. Akadtak, akik amiatt is boldogok voltak, hogy nem a franciák, hanem az ukránok vártak a döntőben a házigazdák kitűnőségeire. E párosításnak köszönhetően volt a hétvégének olyan döntője, amelyen zúgott a „Hajrá, magyarok!”, de a „Davaj, davaj!” sem talált süket fülekre. Az utóbbi a nők „aranymeccsén” hatásos volt: az orosz együttes legyőzte a kínai gárdát.

A hétvége utolsó meccsén remek hangulatot uralkodott a csarnokban, s a több ezer hazai szurkoló lelkesedését fokozta, hogy a magyarok jól kezdték a döntőt. Az utolsó körben Imre Medvegyev elleni remek asszója után már öt tussal vezettek. Rédli megtartotta az előnyt, így Boczkó jelentős fórral áll föl a pástra a záró párbajra.

Az első számú magyar pedig tette a dolgát, 42:38-cal zárta a mérkőzést, így késő este a feltételes módot végképp fölváltotta a felkiáltó a lelátón és a pást környékén egyaránt: Magyarország világbajnok! 

Elszúrta?

Vasárnap kiderült, nem csupán szakmai, hanem morális okai is lehettek volna Szatmári András bevetésének a férfi kardcsapatviadalon. Legalábbis erre utal Szabó Bencének, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárának az MTI-hez eljuttatott nyilatkozata. Iliász Nikolász trénere azt tette közzé: versenyzője a rosszul sikerült egyéni vetélkedő után kiszökött a szállásról, hajnalig italozott, szórakozott, majd másnap nem jelent meg az edzésen. Szabó - közleménye szerint - a válogatott érdeke miatt nem hozta nyilvánosságra korábban az esetet, ám a publikálással nem várt a vb végéig: a súlyos fegyelmezetlenség miatt szankciókat vár a szövetségtől, s azt is bejelentette, nem tréningezi tovább Iliászt. A sportági szervezet válaszában az áll: a szövetség - Szabó beszámolóján kívül - nem kapott hivatalos értesítést az esetről, ám a verseny után a fegyelmi bizottság megvizsgálja az ügyet.

Tablókép párbajhősökkel