Ez éppen nem időhúzás Reviczky Zsolt / Népszabadság

 

A kézilabdával kapcsolatban kritikát megfogalmazók közül a legtöbben a szabályok alkalmazásának esetlegességét bírálják. Például azt, hogy a mérkőzések hajrájában a játékvezetők rendre megállítják az órát, amikor a labda nincs játékban, míg a meccsek korábbi periódusaiban szemrebbenés nélkül hagyják, hadd peregjenek a másodpercek. Hasonlóképpen viták sorára ad alkalmat a passzív játék megítélése: a bírók kényük-kedvük szerint döntik el, mikor emelik magasba kezüket, jelezve, hogy amennyiben továbbra sem lő kapura az akciót vezető csapat, a labda az ellenfélhez kerül.

Ez utóbbi „módszer” ellen emelte fel most a szavát a legismertebb sportági szakemberek egyike. Lino Cervar, a horvát férfiválogatott korábbi szakvezetője, a BL-résztvevő Metalurg Szkopje együttesének jelenlegi trénere úgy véli, nem szabad tovább halogatni a reformot: a kézilabdában is be kell vezetni a támadóidőt. „Ez megváltoztatná a játék dinamikáját. Nem számít, hogy a limit húsz, huszonöt vagy harminc másodperc lenne, az edzőknek és a játékosoknak a meghatározott idő alatt kellene megmutatniuk, mit tudnak, s nem kerülgethetnék a védelmet minden elképzelés nélkül. A kreativitás és az innováció kerülne előtérbe, amelyek nélkül nincs fejlődés az élet egyetlen területén sem” –nyilatkozta Cervar.

Kovács Péter, a korábbi világválogatott játékos, az európai szövetség módszertani bizottságának tagja teljes mértékben egyetért horvát kollégájával.

– Magam is többször felvetettem ugyanezt az illetékeseknek, de mindannyiszor azzal söpörték le a javaslatot, hogy a kézilabda nem kosárlabda. Pedig meggyőződésem:minden sportágnak jót tesz, ha a szabályok alkalmazásakor a minimálisra csökkentjük a szubjektív elemeket. Márpedig az nagy különbség, hogy egy csapat támadójátéka azért passzív-e, mert a játékosok nem akarnak, vagy azért, mert nem tudnak kapura lőni. A Cervar-féle ötlet az objektivitás irányába tolná el a bíráskodást, és ez hasznára lenne a játéknak.

Egészen más véleményen van Németh András, a női válogatott nemrégiben kinevezett szövetségi kapitánya.

– Ha megkérdeznének, biztosan nem támogatnám a javaslatot. Azt gondolom ugyanis, hogy a passzív játék megítélése egyértelmű, a támadások korlátok közé szorításával viszont éppen az időhúzást garantálnánk. Vagyis a változtatás az ötletgazdák szándékával ellenkező hatást váltana ki: unalmasabb sportággá válna kézilabda. Ezt pedig senki nem akarhatja.

Információink szerint a nemzetközi szövetség jövő heti ülésén terítékre kerül – egyebek közt – e módosítási javaslat is. Ám akármilyen döntés születik is, a sportági „nagy könyv” szerint a soros olimpiát követő évnél hamarabb semmiképp nem léphetnek életbe új paragrafusok. Vagyis 2017-ig a támadóidőre vonatkozó szabály esetleges megalkotásával is várni kell.

Ha csak nem alkotnak olyan szabályt, amely ezt a verdiktet írja felül.