A legjobb magyar helyezés 1993 óta
Amióta (több mint huszonkét éve) bevezették a FIFA világranglistáját, amelyen nem az Élő-pontszámítást vették alapul, a legjobb helyezésének örvendhet a magyar válogatott: az együttest huszadikként jegyzik. Az eddigi „rekord” 2011 szeptemberében született: akkor huszonhetedikként rangsorolta honfitársainkat a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség. Évzáró listán eddig az első harmincba sem sikerült bekerülni, s a legjobb negyven között is csak kétszer fordult meg a válogatott. Íme a decemberi pozíciók esztendőről esztendőre:
1993: 50., 1994: 61., 1995: 62.,
1996: 75., 1997: 77., 1998: 46.,
1999: 45., 2000: 47., 2001: 66.,
2002: 56., 2003: 72., 2004: 64.,
2005: 74., 2006: 62., 2007: 50.,
2008: 47., 2009: 54., 2010: 42.,
2011: 37., 2012: 32., 2013: 44.,
2014: 45., 2015: 20.
A jelenlegi sorrend legnagyobb meglepetése azonban nem a magyar csapat előretörése, hanem az, hogy Belgium együttese most már másodszor egymás után listavezető, jóllehet nincs ember a világon, aki azt gondolná: a belga futballválogatott a földkerekség legjobbja. Argentína második helyezése is elgondolkodtató, kiváltképp annak fényében, hogy a dél-amerikai ország csapata nemrégiben még a kilencedik helyen állt a térség vb-selejtező csoportjában (azóta a Kolumbiában elért 1-0-lal javított). Chile ötödik pozícióját sem sokan erősítenék meg a vezetőségét tekintve mindinkább megfogyatkozó és egyre szánalmasabb szerepre kényszerülő FIFA számszaki kiválóságain kívül, bár a statisztikai csoport azt hangoztatja: a sorrend objektív, az azt közreadóknak nincs mozgásterük.
A négyéves periódusra érvényes kalkulációt meghatározza a mérkőzések fontossága, valamint az ellenfelek és azok konföderációjának erőssége. A rivális értékét úgy számolják ki, hogy 200-ból levonják az aktuális világranglistás helyezést (azaz Magyarország most 180 pontot kóstál). A kontinentális, illetve térségi szövetségek értéke: Európa és Dél-Amerika egyaránt 1 pont, CONCACAF-zóna 0,88, Afrika és Ázsia egyformán 0,86, Óceánia 0,85. A barátságos meccsek szorzója 1, a vb-selejtezőké 2,5, az Afrika és Ázsia Kupa-, az Eb-, a Copa America-, az Arany Kupa- vagy a Konföderációs Kupa-találkozóké 3, a vb-mérkőzéseké 4. A négyesztendős időszak utolsó évének eredményei százszázalékosan számítanak, a 2012-esek viszont csak 25, a 2013-asok 30, a 2014-esek 50 százalékkal estek a latba az idén.
A mostani lista: 1. Belgium, 2. Argentína, 3. Spanyolország, 4. Németország, 5. Chile, 6. Brazília, 7. Portugália, 8. Kolumbia, 9. Anglia, 10. Ausztria, 11. Uruguay, 12. Svájc, 13. Ecuador, 14. Hollandia, 15. Olaszország, 16. Románia, 17. Wales, 18. Horvátország, 19. Elefántcsontpart, 20. Magyarország, 21. Törökország, 22. Bosznia-Hercegovina, 23. Mexikó, 24. Oroszország, 25. Franciaország.
Franciaország, a jövő évi Európa-bajnokság házigazdája azért áll ily „csehül”, mert rendezőként nem kellett selejtezőket játszania, és tétmeccsek nélkül képtelenség a közvetlen élmezőnyben maradni. Brazília sem a vb-kudarc, a hazai pályán a múlt évben „elért” keserves negyedik helyezése miatt, hanem azért esett vissza, mert a világbajnokság előtt csak a Copa Americán és a Konföderációs Kupán futballozott tétért, kvalifikációs találkozókon nem szerepelt. Argentínáé pedig külön történet: a legutóbbi vb ezüstérmese a FIFA-rangsor létrejötte, 1993 óta nem nyert egyetlen felnőtt-tornát sem...
