A FIFA kijelölte a világbajnokságon közreműködő játékvezetőket, valamint segítőiket, s a névsorból hiányzik Kassai Viktor és „csapata”. Európát kilenc – egy-egy angol, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szerb, török – trió, valamint a tartalék norvég kettős képviseli. Kassai, aki 2008-ban olimpiai, 2011-ben BL-döntőt, míg az előző vb-n a dél-afrikai Durbanben elődöntőt dirigált (Spanyolország–Németország 1-0), most csak tévén nézheti a nagy torna találkozóit.

„Stábommal együtt csalódással értesültünk a hírről, de – ahogyan a sportolók pályafutása sem kizárólag sikerekből áll – a játékvezetőknek is el kell fogadniuk, ha számukra kedvezőtlen döntés születik” – kommentált a kárvallott. Hozzátette: „Hatalmas volt a versengés az európai játékvezetők között, rajtam kívül több nagy név is kimaradt.” (Köztük van a francia Lannoy, a szlovén Skomina vagy a német Stark.)

Noha voltak az MLSZ-ben is, akik dermedten fogadták a döntést, Berzi Sándor alelnök, a játékvezetői bizottság elnöke azt emelte ki: „Mindannyian büszkék vagyunk arra, amit Kassai Viktor eddigi pályafutása során elért.” (Úgy tudjuk, a szövetségben megállapodtak arról, hogy az Mlsz.hu-n közzétett kommünikén kívül nincs további nyilatkozat.) A talon ettől még talon, s hogy mi lehet a mellőzés oka, azt csak találgatni lehet.

Noha a 2012-esEurópa-bajnokság Ukrajna–Anglia találkozóján (0-1) a magyar játékvezetők leszerepeltek – mint emlékezetes, a honosított ukrán Devics lövése túljutott a kapuvonalon, ezt azonban ifj. Vad István nem jelezte, és Kassai sem látta –, ráadásul az sem volt habos kávé, amit K. V. a múlt évben a Bayern München–Barcelona Bajnokok Ligája-elődöntő első mérkőzése (4-0) után „kapott” innen is, onnan is, e két meccs az UEFA égisze alatt zajlott, azaz közvetlenül nem érintette a nemzetközi szövetséget.

A döntéshozók most mégis „jegelték” a magyar bírót, talán attól sem függetlenül, hogy hol tart e sportág manapság hazánkban. (Konkrétan – amint azt korábban már érintettük – sehol.) Azaz Brazíliában történik meg ötödször, hogy a labdarúgó-világbajnokságon nem lesz legalább magyar játékvezetői képviselet. (Honfitárs labdarúgók, mint tudjuk, 1986 óta legföljebb nézőtéri belépővel tudnak megjelenni a vb-n.) Nem volt hazai delegált 1930-ban, 1950-ben, 1990-ben és 2006-sem, de az utóbbi alkalommal Kassai a tartalékok között szerepelt.

Az 1934-es tornán Iváncsics Mihály az olasz–cseh döntő partjelzőinek egyikeként lengetett, 1938-ban Hertzka Pál a brazil–cseh negyeddöntőt vezényelte, Zsolt István 1954-ben negyeddöntőt irányított és a bronzmeccs partbíráinak egyike volt, 1958-ban elődöntőn sípolt, míg 1966-ban az angol–uruguayi nyitómérkőzést bízták rá. Dorogi Andor 1962-ben csoporttalálkozót irányított, Emsberger Gyula 1970-ben partjelzőként tevékenykedett, majd megkezdődött Palotai Károly sorozata: az olimpiai bajnok futballista – micsoda játékvezetői hármas! – 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben is vezetett a vb-n. (Hetvennyolcban a legrázósabb találkozóra, az argentin–brazilra küldték, s a feladatot nagyvonalúan megoldotta.)

Mexikóban 1986-ban Németh Lajos fütyült, aztán 1994-ben Puhl Sándor elérte minden idők legnagyobb magyar játékvezetői sikerét: a brazil–olasz vb-döntőt vezényelte, és a mezőny legjobbjának bizonyult. Vágner László követte őt 1998-ban – inkább a részvétel, mint a kiemelkedés tekintetében –, aztán 2002-ben Székely Ferenc a partjelzői keretet erősítette, és négy találkozón volt asszisztens. Kassai most úgy járt a vb-kerettel, mint az a labda, amelyet az angol Terry a gólvonal mögül rúgott ki Donyeckben. Benn volt.

Főhet a feje