Kézilabda Eb: Nehéz szülés?
A férfiegyüttes szakvezetőjének – azok után, hogy Nagy László az őszi lábsérülésének mostanra időzített kikúrálására hivatkozva lemondta a részvételt a holnap kezdődő Európa-bajnokságon – azzal is szembesülnie kellett, hogy nem számíthat a csapat kapitányára, Harsányi Gergelyre, aki úgy döntött: gyermeke születésekor várandós felesége mellett a helye. Ráadásul a trénernek mindehhez jó képet is kell vágnia, ha el akarja kerülni, hogy a társaság feszültségekkel teli keljen útra Dániába.
Ezzel együtt a vérnyomás aligha tartható alacsonyan a csoportbeosztás ismeretében: vasárnap kora este a világbajnoki címvédő spanyolok, kedden a kézilabdát nemzeti sportjukként űző, a sportágban hosszú ideje az élvonalat erősítő izlandiak, csütörtökön pedig a szinte hazai pályán játszó – s képességeik alapján a magyaroknál semmivel sem gyengébb – norvégok lesznek az ellenfelek az Eb első, aalborgi szakaszában. S hogy legyen második etap is, ahhoz legalább az egyik riválist meg kellene előzni a négyesben.
Mocsait amúgy korábbi játé kosa, Éles József már most kritikával illette, mondván: a kontinenstornát fiatalításra kellett volna felhasználnia. A kapitány visszautasította a bírálatot: „Aki ilyesmit állít, az nincs tisztában a magyar sport értékelési, premizálási rendszerével; mi sosem próbálkozhatunk, nekünk minden világversenyen az eredmény maximalizálására kell törekednünk” –reflektált az edző a nem is olyan régen még a válogatott alapemberének számító átlövő szavaira a hétközi sajtótájékoztatón.
A mostani helyzetben persze nagy kérdés, mit is értsünk az eredmény „maximalizálásán”, tekintve, hogy a sorsoláson kívül az előkészületi mérkőzéseken mutatott produkció sem erősíthette a bizakodó hangokat. A körülményeket nyilván mérlegelő szövetségi vezérkar mégsem helyezte különösebben alacsonyra a lécet: az első nyolc hely valamelyikének megszerzését tűzte ki célul, annak ellenére, hogy Mocsai éppen lapunknak nyilatkozta a minap: „Már a csoportból való továbbjutáshoz is erőn felüli teljesítmény kell.”
Tréneréhez csatlakozott Ilyés Ferenc – a csapatkapitányi karszalagot Harsányitól „megöröklő” jobbkezes lövő –, ám nem győzte hangsúlyozni, társaival mennyire egységes, jó hangulatú csapatot alkotnak. „Amikor kiderült, hogy Nagy László nem tart velünk, eldöntöttük: a továbbiakban nem foglalkozunk ezzel az üggyel, kizárólag magunkkal törődünk. Egyet garantálhatok: mindannyian kihozzuk magunkból a legtöbbet, megszakadunk majd a pályán.” Ehhez nincs mit hozzátenni. Ha csak azt nem: a rokonszenves felfogáson túl meccsenként néhány tucat gól azért feltétlenül jól jönne.
Így játszanak
A csoport (Herning): Ausztria, Csehország, Dánia, Macedónia.
B csoport (Aalborg). A magyar válogatott mérkőzései: Spanyolország (január 12., 18.15), Izland (január 14., 18), Norvégia (január 16., 20.15). C csoport (Aarhus): Franciaország, Lengyelország, Oroszország, Szerbia.
D csoport (Koppenhága): Fehéroroszország, Horvátország, Montenegró, Svédország.
A csoportokból az első három helyezettek folytathatják a január 18. és 22. között zajló középdöntő két hatosában úgy, hogy magukkal viszik az első szakaszban elért eredményeiket. Az elődöntőket január 24-én, a döntőt január 26-án rendezik.
Tizennyolcas keret
Kapusok: Mikler Roland, Tatai Péter. Mezőnyjátékosok: Ancsin Gábor, Császár Gábor, Gulyás Péter, Ilyés Ferenc, Iváncsik Gergő, Lékai Máté, Mocsai Tamás, Nagy Kornél, Putics Barna, Schuch Timuzsin, Szalafai Gábor, Szöllősi Szabolcs, Vadkerti Attila, Varsandán Milán, Zdolik Bence, Zubai Szabolcs.
