Új lendülettel csapnak le a csalókra
A Központi Nyomozó Főügyészség már május 23-án vádat emelt negyvenöt futballista, bíró, klubtisztviselő és egyéb érintett ellen harminckét hazai és nemzetközi mérkőzés manipulációja miatt. Ám annyi pénzt lehetett – és lehet ma is – keresni a fogadási csalásokkal, hogy az első „bundaügy” egyes szereplői, amint kikerültek az előzetesből, ott folytatták, ahol letartóztatásuk előtt abbahagyták.
Ez nem lepte meg az ügyészeket. Már a nyomozás idején sejteni engedték, hogy tudnak olyan esetekről, amelyekben hazai játékosok és segítőik a nemzetközi szindikátustól függetlenül, úgymond „okosban” fogadtak a „házon belül” manipulált meccsekre. Akadtak, akik nagyot kaszáltak e módszerrel, s úgy tetszett, megúszták a felelősségre vonást. Ennek híre ment a labdarúgók körében, és mind többen próbálkoztak hasonló akciókkal.
Csakhogy a hazai mérkőzésmanipulálások híre éppúgy a hatóság fülébe jutott, mint az, hogy kik vettek részt a szingapúri szindikátus által szervezett világméretű csalássorozatban. Így hetekkel az első vádirat benyújtása után újabb ügy került a fókuszba: ennek jelenleg húsz gyanúsítottja van, akiket összesen tizennégy mérkőzés manipulációjával gyanúsít a Központi Nyomozó Főügyészség.
A második „bundaügy” szereplői – miként azt Nagy Andrea, a nyomozó főügyészség szóvivője lapunknak elmondta – lemásolták ez eredeti metódust, amellyel Tan Seet Eng, a szingapúri központú szindikátus vezére a világraszóló csalássorozatát végrehajtotta. Az elkövetők megkerestek néhány anyagi gondokkal küszködő vagy a korábbi életszínvonalából engedni nem akaró játékost, s pár ezer eurót ajánlottak neki, ha a mérkőzés számukra kedvezően alakul.
Nem feltétlenül a meccsek végeredménye volt a fontos. Jövedelmezőbbek voltak azok a fogadások, amelyeket „eseményekre” kötöttek. Például arra: lesz-e tizenegyes az első vagy az utolsó öt percben vagy kiállítanak-e valakit a hajrában? Az efféle „történéseket” lényegesen könnyebb megszervezni, mint a meccs végeredményét befolyásolni. És sokkal olcsóbb is. Elég egy embert kifizetni, aki a kellő időben felrúgja az ellenfelét a tizenhatoson belül, vagy olyan súlyos szabálytalanságot követ el, amiért azonnal villan a piros lap.
Ezer, maximum kétezer euróból megvan az egész. Közben a társak az interneten több fogadóirodában megteszik a nemzetközi szinten tökéletesen érdektelen mérkőzésre a tétet, s ha bejön a tippjük, az összeg sokszorosát kasszírozzák. Nagy Andrea – nyomozati érdekekre hivatkozva – arról még nem beszélt, hogy a második bundaügyben mely csapatok érintettek. Csak annyi tudható, hogy S. Zoran labdarúgót a 2010. május 5-én játszott Diósgyőr–Nyíregyháza (0-1) mérkőzéssel összefüggésben gyanúsították meg.
A mérkőzéseket manipuláló sportolók, bírók és segítőik ellen jellemzően vesztegetés vagy csalás miatt indult eljárás. Ám e bűncselekmények Btk.-ban megfogalmazott tényállásai többnyire nem vagy nem egyértelműen fedték le a játékosok cselekedeteit. Ezért már az első bundaügy nyomozása idején felvetődött: önálló bűncselekményként kellene nevesíteni a a fogadási csalásokat a Btk.-ban. Bár az ötletnek jogász- és futballkörökben egyaránt voltak ellenzői, a kormány a javaslatot támogatók pártjára állt. Az Országgyűlés november 11-én egy büntetőjogi salátatörvény részeként a sportesemény tiltott befolyásolására vonatkozó paragrafussal egészítette ki a büntető törvénykönyvet.
„Aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.”
A törvény január elsejétől hatályos, s fő szabályként az azt követően induló ügyekben alkalmazandó. S bár az új tényállás alapján sem szabhatók ki súlyosabb büntetések, mint korábban, a változtatás mégis jelentősen megkönnyíti a hatóságok dolgát. Olyan közreműködőket is elérhet majd az igazságszolgáltatás, akik eddig megúszhatták a felelősségre vonást.
