Megérik a pénzüket
Konferenciát tartott tegnap az úszósport, és Gyárfás Tamás elnök szerint azért jöttek össze „csak” ennyien, mert a helyszín befogadóképessége miatt blokkolni kellett a regisztrációt. Limit ide, limit oda, megteltek a széksorok mellett a lépcsők is, s bár Kiss Miklós trénernek A mellúszás lábtempójának, hátrányos tartásának, mozdulatainak bemutatása című előadása is vonzotta a tekinteteket, semmi kétség, a tömeg a „húzónevekre” volt a leginkább vevő.
Például arra a Shane Tusupra, aki néhány hónapja már nem csupán felkészítője, hanem férje is Hosszú Katinkának. És a huszonöt éves amerikai tényleg bámulatos figura: ősz mesterek is megirigyelhetik filozofikus életszemléletét, szakmai alázatát, eltökéltségét, magabiztosságát. S hogy show is legyen a tartalmas menühöz, az ifjú edző szinkrontolmácsa az elmúlt hetekben a fél világot tönkreverő – amúgy ma minden valószínűség szerint az év európai úszónőjévé avanzsáló – neje volt...
Kiderült: a mostani minőségében mindenképpen furcsa pár nemcsak a vízben, hanem a mikrofon mögött is lubickol. Tusup fölvázolta például, hogy – korából fakadóan nyilván nem túl sok, ám annál mélyebben megélt tapasztalata alapján – milyen versenyzői típusokat különböztet meg, s hogy melyek az erényei, illetve a gyengéi a kontárnak vagy a megszállottnak. Praktikus tanáccsal is szolgált, miszerint az utánpótlás korosztályból kinövő, a felnőtt válogatott szintjét még el nem érő – vagyis a sportolói karrierjüket illetően a legveszélyeztetettebb korban lévő – fiatalokat oly módon kellene megmenteni a sportág számára, hogy külön csoportot hoznak létre nekik, amelyben (egy idő után már a „nagyokkal” együtt) készülve fokozatosan élhetik túl az átmenet időszakát.
„Nagyon rendes ember, csak medence közelébe nem szabad engedni” – árulta el Kiss László szövetségi kapitány, hogy mit gondolt róla kedvenc – és legsikeresebb – tanítványa, az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina. A magát kudarckerülő típusúnak minősítő edzőveterán megosztotta a jelenlévőkkel azt a nézetét is, hogy nincs mese, a tréningeken kizárólag az a parancsuralmi rendszer vezet az eredményre, amelynek lényege: az edző utasít, a sportoló végrehajt. Ugyanakkor a házasságnál is erősebb érdekközösségnek nevezte mester és versenyző kapcsolatát, amelyben –persze ha a kontaktus tökéletesen működik – nincs az az áldozat, amelyet a két fél ne hozna meg egymásért.
E szentséges viszony napjainkban alighanem Széles Sándor és az évek óta fölülmúlhatatlan mellspecialista Gyurta Dániel nexusában érhető tetten a leginkább. A folyamatos támadások kereszttüzében dolgozó – mondjuk úgy, zaklatott életű – tréner mellett tanítványa mindvégig kitartott, és Széles persze erről is szólt példásan összeszedett beszédében. Elmondta: amikor a tizenöt esztendősen olimpiai ezüstöt nyerő Gyurta éveken át képtelen volt korábbi formáját hozni, neki (értsd: az edzőnek) csak saját tanítómestere, Széchy Tamás szavai jártak a fejében. Merthogy az úszópápa azt vallotta: „mindig van egyetlen, igazi ok”, ami a probléma eredője, s bizony hosszú időbe tellett, amíg rájött, Dani esetében mi is ez.
Ahogyan azóta többször, most is kifejtette: nem Gyurta felejtett elúszni, nem ő maga és edzői csapata vált dilettánssá, csupán annyi történt, hogy a tinédzserként már klasszissá érő sportoló fizikai fejlődése a 2004-es athéni második hely után is folytatódott, s a „változó kort az edzésmódszerek módosításával kellett lekövetni”. Meghallgathattuk még a TF sportági tanszékét vezető dr. Sós Csaba beszámolóját arról, hogy „az úszók vizelete a legdrágább a világon”, s hogy mennyire óvatosan kell bánni a táplálékkiegészítőkkel. Az újdonsült utánpótlás-kapitány, Tőrös Károly a stratching, Kovácshegyi Ferenc tréner általában a szárazföldi munka fontosságáról, dr. Tóth Ákos, a szövetség szakmai alelnöke az úszásoktatás pedagógiai értékeiről, dr. Szabó Tünde főtitkár a sportágfejlesztési program részleteiről beszélt.
Gyárfás Tamás pedig azt emelte ki: bár a 2015-ös győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, a rá egy évre esedékes hódmezővásárhelyi ifjúsági Eb, a 2017-es junior vb, s persze a hab a tortán, a 2021-es felnőtt világbajnokság rendezési jogának elnyerése garancia rá, hogy az úszás hosszú időn át fókuszban marad, talán ennél is fontosabb tartalommal megtölteni a sportdiplomáciai sikerek nyomán adódó kivételes lehetőséget. Pláne, hogy az úszás az a sportág, amely 2020-ig összességében a legnagyobb – hozzávetőleg 14 milliárd forintnyi – állami támogatást kapja. A vasárnapi előadókat hallgatva, az érdeklődést elnézve komoly esély van rá: a magyar úszók tényleg megérik a pénzüket.
