Ryan nem közlegény
Most viszont tripla az öröm.
Először: az MU 5-0-ra győzött a Bajnokok Ligája leverkuseni csoportmérkőzésén, és ilyen különbségű diadalt vendégként csaknem ötven éve aratott a nemzetközi porondon. Akkor is Németországban. A Vásárvárosok Kupája 1964 novemberében rendezett találkozóján Dortmundban 6-1-re győzött a United a „Fergie-hez” hasonlóan legendás szakvezető, Matt Busby dirigálásával, továbbá a mesterhármast elérő Bobby Charlton főszereplésével meg az egyszer-egyszer „beköszönő” George Best és Denis Law aktív közreműködésével. (A skót Law abban az évben nyerte el az Aranylabdát, míg Sir Bobby 1966-ban, a legjobb északír George pedig 1968-ban vette át a France Football – akkor még – megkérdőjelezhetetlen tekintélyű díját.)
Másodszor: Wayne Rooney négy gólt készített elő a Bayernek megannyi keserű pirulát jelentő ötből, emiatt Manchester vörös fele – nem először már – a lába előtt hever. Az átadások bajnoka azonban elhárítja az egyszemélyes teamről szóló ódákat: „Óriási érzés, ha egy mérkőzésen négyszer segítheted gólhoz a társaidat, de az 5-0 nem az én érdemem, hanem a tökéletes csapatjáték eredménye.”
Harmadszor: Rooney már csak azért sem tulajdonította magának a kiütéses győzelmet, mert a kezdő tizenegy tagja volt Ryan Giggs, aki ma tölti be a negyvenedik életévét. A walesi törzsgárdista huszonhárom évvel ezelőtt – éppen a tizenhetedik születésnapján – kötötte meg első manchesteri profi szerződését, és fél esztendővel később be is mutatkozott a United felnőtt csapatában. Kezdő emberként először 1991. május 4-én, a Manchester City elleni városi rangadón szerepelt, és szerencsét hozott az MU-nak (1-0). Azóta már 666 bajnoki – összesen 953 – mérkőzésnél tart, ő a United játékoskeretének „Fergusonja”.
Amúgy nem Moyes, hanem Johan Cruyff említette a mostani BL-fordulóban: „Minden szempontból tökéletes este volt”. A háromszoros aranylabdás holland ideál az Ajax–Barcelona meccset (2-1) kommentálta ekképpen. Tekintettel arra, hogy ragyogó pályafutása idején mind az Ajaxban, mind a Barcelonában játszott – és mindkét csapatot trenírozta is –, veszítenivalója semmiképp sem volt...
Cruyff labdaművész egyébként abban az évben szerződött Katalóniába, amely esztendőben a korántsem közlegénynek született Ryan meglátta a napvilágot. Mondja-e valaki: mintha ma lenne?
