„Jöhetnek mágusok, mondhatnak varázsigéket, de itt az ideje szembenézni a tényekkel” – mondja Szabó Tamás, amikor a futballakadémiák átvilágításának okairól kérdezem.

Az MLSZ nagyjából másfél éve bízta meg a MOB korábbi alelnökét a hazai utánpótlásrendszer feltérképezésével. Azaz a szövetség jóval a Hollandia elleni 1-8-as katasztrófa előtt elszánta magát a reformra, ami nem meglepő, tekintettel arra, hogy legutóbb 1986-ban járt világversenyen a magyar válogatott.

Igaz, Szabót nem futballszakmai direktívák kidolgozására szerződtették: a Nemzeti Sport Intézet korábbi főigazgatója a szisztéma objektív vizsgálatára kapott felkérést. Az első etap természetesen a diagnózis felállítása, elvégre „asztali beszélgetések” alapján nem dönthető el, hol és miként kell beavatkozni.

Az audit első szakasza le is zárult, amikor Magyarországra érkeztek a belga Double PASS cég képviselői. Az MLSZ pedig úgy döntött, hogy a hazai szakemberek a vállalattal együttműködve folytatják a munkát.

Aligha lett volna okos döntés elkergetni a társaságot, mivel az majdnem egy évtizede végez hasonló tevékenységet. Korábban elemezte a Chelsea, az Arsenal, a Bayern München bázisát is. A vállalat tesztjén maximum ötezer pont szerezhető, s mivel tudható, hogy a nyugat-európai elit milyen eredményt ért el a felmérésen, a hazai audit után hamar láthatóvá válik majd, mekkora a lemaradás pontosan.

Még úgy is, hogy csöppet alakítottak a kereteken. Szabó úgy véli, a „fazonigazítás” indokolt volt, mert mások a társadalmi, gazdasági, jogszabályi feltételek, mint a többi országban. Mindenesetre a belga szakemberek hónapok óta látogatják a kijelölt intézményeket, s hamarosan elkészítik jelentésüket.

– Még csak el sem kísérjük a kollégákat az akadémiákra, mert nem elég függetlennek lenni, annak is kell látszani – feleli Szabó, amikor a tapasztalatokról érdeklődöm. Emiatt egyelőre a programfelelős sem ismeri az eredményeket, ám amint elkészül a riport, az illetékesek összeülnek, hogy februárban az MLSZ elnöksége elé tárhassák közös anyagukat, amely nem csupán a vonatkozó pontszámokat, hanem a fontos javaslatokat is rögzíti majd. Ugyanakkor ez még csak a munka első szakasza, mert a belgák két év múlva visszatérnek, hogy kontrollálják: az eltelt időszakban megvalósultak-e a tervek, emelkedett-e a munka nívója.

Szabónak határozott álláspontja van arról, miért fontos a mérés:

– Nagyon sok állami pénz kerül a rendszerbe, így kiváltképp szükséges ellenőrizni: a forintokat hatékonyan használják-e fel. Nem engedhető meg, hogy a vizet a vödör helyett a szitába öntsük. Nem titok, az eredmények a finanszírozást is befolyásolják majd. Azok az elitképző intézmények számíthatnak kiemelt támogatásra, amelyek a legjobb teljesítményt nyújtják.

Szabó úgy véli: annak ellenére, hogy a hazai akadémiák fejlődnek, több területen átalakításra lesz szükség. Például változhat a szakemberképzés: jobban kell koncentrálni a specialistákra, mert a korszerű tudásanyag megszerzése nélkül nem lehetséges az előrelépés. – A klasszis labdarúgókat nevelő elit intézmények működtetése egy technológia, s ezt el kell sajátítanunk. Ám korántsem arról van szó, hogy idejön egy belga cég, amely odaadja a receptet. A társaság a helyzet pontos megismerésében segít, illetve megmutatja, hol van most a helyünk. A megoldás a magyar szakemberek feladata.

Egyébiránt a Double PASS végezte 2004-ben a belga utánpótlás átvilágítását, s az ország fiatalokra épülő válogatottja magabiztosan jutott ki a jövő nyári világbajnokságra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar válogatott kilenc év múlva biztosan ott lesz az aktuális világversenyen.

Legfeljebb azt, hogy lesznek tények, amelyekre támaszkodni lehet a mágusok varázsigéi helyett.

Ragadjon!