Rég volt édes a magyar narancs
1984. OKTÓBER 17.: 2-1. A narancssárgák fölött aratott, mindmáig utolsó magyar győzelem után Borbély Pált, a Nép- (azóta megint Nemzeti) sport nemrégiben elhunyt, nagy tekintélyű szakíróját ruhástul a szálloda medencéjének vizébe dobták a boldog honfitárs labdarúgók. Az „úszó” Borbély nem volt ennyire mámoros; már csak azért sem, mert egyetlen öltönyt vitt magával Rotterdamba 1984 októberében. Ráadásul Sándor Imre, a Tubinak becézett, közkedvelt masszőr – a futballisták „súgása” nyomán – a legapróbb kerettag, Sallai Sándor melegítőjét adta rá hatalmas termetű kollégánkra, akinek a tréningfelső ujja a könyökéig, a nadrágja épphogy a térde alá ért... Az elbujdosni készülő Borbélynál jóval peckesebben járt Esterházy Márton. A csatár rövid időn belül a második parádés gólját szerezte a válogatottban: előbb az osztrákoknak (3-1), majd a hollandoknak (2-1) gurított egyet, tempón kívül, ragyogó mozdulattal. Ő – tréfás társaival együtt – nem az uszodában, hanem a dicsfényben fürdött...
1985. MÁJUS 14.: 0-1. A Népstadion pályamunkásai úgy nyírták a füvet, hogy azon a Mexikó ’86 virítson, de hiába várt mindenki arra: a magyar válogatott kihirdeti a tizenkét pontot – azaz százszázalékos teljesítménnyel zárja a vb-selejtezőket –, az egy órán át csak védekező vendégek nyertek a cserejátékos De Wit mesteri megmozdulásával. A 75 ezres tömeg felháborodott, a vereséget hallatlan füttykoncert kísérte, a csoportelső játékosokat felzaklatott szurkolók várták az aréna csaknem megrohamozott toronyépületénél. Ma már szinte elképzelhetetlen: elsöprő harag tombolt a hollandoktól elszenvedett 0-1 után...
1986. OKTÓBER 15.: 0-1. Már nem jelenítették meg a Népstadion pázsitján, hogy Mexikó ’86, az ugyancsak 0-1-es végeredményt pedig csöndes beletörődés fogadta az előző évinél hatvanezerrel kisebb létszámú közönség körében. A gólt Van Basten érte el megannyi holland kapufa közben, és Szendrei József kapus joggal említette a találkozó után: „Kikaptunk, mégis azt kell mondanom, hogy ilyen szerencsés talán még sohasem voltam.” A meccsre mindkét együttes fehér mezben akart kifutni, így Galler svájci játékvezető dresszt cseréltetett a vendéglátó magyarokkal. Azon az estén lábat is kellett volna váltani...
1987. ÁPRILIS 29.: 0-2. Szendrei a rotterdami mérkőzés előtt azzal fordult hozzám, Verebes József szövetségi kapitányra pillantva: „Te, ha itt nyerünk, akkor ez az ember tényleg mágus.” Vesztettünk, méghozzá úgy, hogy az első gólnál hibázó, de előtte és utána bravúros védések sorát bemutató kapus volt a magyar csapat legjobbja. Itt Híres játszott középhátvédet, ott jó néhány világhíres futballozott...
1994. JÚNIUS 1.: 1-7. Az eindhoveni találkozó után Illés Béla üveges szemmel állt a magyar csapat busza mellett. Gondoltam, a kiütéses vereség miatt mered a semmibe. A KO is benne volt, de az is, hogy Verebes a meccset megelőzően azt mondta neki: „Itt van ez a vén, öreg Rijkaard. Simán megszívatod.” A holland „aggastyán” két gólt is szerzett. Nehéz egy-hetünk volt...
2010. JÚNIUS 5.: 1-6. Két holland kapitány ült Amszterdamban a kispadokon: az egyiken Bert van Marwijk, a másikon Erwin Koeman. Utóbbi roppant kényelmetlenül érezte magát... Ugyanúgy, ahogyan fél tucattal megrakott játékosai. Ha a német Meyer játékvezető hat perc után lefújja a meccset, akkor 1-0 ide. De nem fújta le: másfél óra és hat lett a vége. Nem ide.
2011. MÁRCIUS 25.: 0-4. „Mint apa gyermekével” – jelentette lapunk, ám ez semmi sem volt ahhoz képest, hogy egy évvel korábban a Nemzeti Sport ezzel a szalagcímmel jelent meg: „Szégyen és gyalázat”. A hollandok budapesti fölényére jellemző: előbb Van Persie rúgatott gólt Kuyttel, majd Van der Wiel Van Persie-vel. Mindkét előkészítő ziccerben volt, amikor továbbpasszolt, mint a grundon, hogy társa gurítson az üres kapuba...
2011. MÁRCIUS 29.: 3-5. Gera Zoltán első góljával (50. perc) 2-1-es vezetést szerzett, Gera második góljával (75.) 3-3-ra egyenlített Amszterdamban a magyar válogatott. Ám az utolsó negyedórában Kuyt bevágott kettőt, de így is akadtak olyanok idehaza, akik a hármat többnek látták ötnél...
2012. SZEPTEMBER 11.: 1-4. Megint volt üres kapus gól Pesten: ezúttal Lens adta a labdát Huntelaarnak azzal, hogy passzold be te, pajtás! A meccs előtt az LGT dala, a Miénk itt a tér szólt a megafonokból, ám a nótából a végére csak annyi maradt meg: „Nekünk kevés fény jut, árnyékból van több.” Vajon holnap Amszterdamban hogyan zeng majd az ének?
Ádám, hol vagy?
Betegsége miatt nem léphet pályára Szalai Ádám a magyar válogatott holnapi, Hollandia elleni vb-selejtezőjén. Egervári Sándor szakvezető Nikolicsot, a Videoton szerb származású, 2011-ben honosított labdarúgóját hívta be a csatár helyett a keretbe.
