Az biztos: az ideát komolyan kell venni. Ezt onnan tudjuk, hogy Platini nemrégiben már előállt egy fantazmagóriának tetsző javaslattal. A többség csak mosolygott, amikor a francia sportvezető arról beszélt, hogy a jövőben nem egy vagy két országnak, hanem tizenhárom állam egy-egy városának kellene rendeznie a viadalt. Ehhez képest a települések már benyújtották a programhoz kapcsolódó kandidatúrájukat. Ennek fényében hiba lenne legyinteni az Eb globalizációját előrevetítő tervre. Ráadásul elvi akadálya biztosan nincs a projektnek, hiszen a Copa Americán már régen bevett gyakorlat, hogy a dél-amerikai térségen kívüli vendégek csatlakoznak a mezőnyhöz.

Akárhogy is, az eddig kiszivárgott információk is elegendők ahhoz, hogy tovább mélyítsék a szakadékot Joseph Blatter FIFA-elnök és Platini között. A két potentát rivalizálása közismert, s a korábbi zseniális labdarúgót az újabb remek húzás a futballvilág csúcsára röpítheti, elvégre a kiterjesztett Eb megteremtheti a Blatter-uralom legfőbb támaszának, a világbajnokságnak a konkurenciáját.

Aligha véletlen, hogy az erről szóló hírek most kerültek nyilvánosságra. Blatter néhány napja, a FIFA végrehajtó bizottságának ülése után azt írta a Twitteren: a szervezet nem avatkozhat munkajogi kérdésekbe. Igaz, megemlítette, hogy azért beszél majd az ügyről katari látogatása alkalmával.

Így reagált arra, hogy a The Guardian című brit lap tényfeltáró cikkében beszámolt arról: borzalmas körülmények között, modern kori rabszolgaként foglalkoztatják a vb-vel összefüggő beruházásokon a vendégmunkásokat, akik közül többtucatnyian veszítették már életüket.

A legalábbis visszafogott reakció aligha erősíti a FIFA amúgy is porladó nemzetközi tekintélyét. Az már csak a hab a tortán, hogy a grémium jelezte: a 2022-es vb téli rendezését támogatja. Talán nem árulunk el titkot, ha megjegyezzük: amikor a testület Katarnak ítélte a rendezés jogát, akkor is faktum volt, hogy nyaranta különösen meleg van a sivatagban. Akkor ez nem zavarta a bizottságot, ami arra utal: tagjai nem feltétlenül sportszakmai okokra támaszkodva határoztak. Persze ezzel nem is vádolta senki a grémiumot; csalással annál inkább. Lassan a múlt ködébe vész, de Jack Warren, az állásából felfüggesztett trinidadi alelnök nyilvánosságra hozta Jerome Valcke FIFA-főtitkár neki címzett levelét, amelyben az adminisztráció vezetője így fogalmaz: Katar megvásárolta a 2022-es világbajnokságot.

Az ügy akkor elhalt, ám az egymást érő botrányok megrázták a szövetséget. Ezt hűen illusztrálja, hogy a szervezet gazdasági virágzását elősegítő szponzorok csöppet sem titkolták ellenérzéseiket. A japán elektronikai cégek egyike például elhatárolódott a FIFA-tól. Toby Shaw, a társaság direktorainak egyike közölte: „Mi nem a nemzetközi szövetség, hanem a világbajnokság partnerei vagyunk.” S ahogyan annak idején többször is hírt adtunk róla: a német sportszergyártó cég, az amerikai üdítőital-mamut, továbbá az arab légitársaság is kemény hangon figyelmeztette a FIFA-t a helyzet súlyosságára.

Ám Blattert – a botrány ellenére –újraválasztották, s a végrehajtó bizottság, a legfontosabb testület továbbra is az ő kottájából játszik. Ebben nincs semmi meglepő, ha az összetételre tekintünk: a testületnek van kajmán-szigeteki, pápua új-guineai, jordániai, burundi, bahreini, ciprusi, guatemalai és thaiföldi tagja is. A sportág nagyhatalmai közé nem sorolható országokból érkező kollégák nyilván nem támaszkodhatnak a milliónyi futballrajongó, az évszázados labdarúgó-kultúra vagy a megannyi igazolt játékos alkotta hátországra, csak Blatterre. Ennek nyomán minden nehéz helyzetben kiállnak a svájci sportdiplomata mellett, s nyilván azért sem szomorkodnak, amiért a szervezet Mauritiuson rendezte legutóbbi kongresszusát.

E testület regnálását elősegíti, hogy a világbajnokság a legnagyobb sportbizniszek egyike: a legnépszerűbb játék – sőt: „több mint játék” – csúcseseménye, amely termeli a bevételt, miközben a terméknek nincs riválisa.

Azaz eddig nem volt.

Ha Platini megvalósítja elképzelését, üzleti bombasiker alapjait teszi le. Mivel tizenhárom városban zajlik a viadal, a futball egy hónapra lényegében privatizálná Európát. Nincs olyan drukker, akinek ne lenne elérhető közelségben valamelyik topválogatott mérkőzése vagy legalább a szurkolói zóna, amelyben fesztiválhangulat uralkodik. Ha a dél-amerikai szövetségek is csatlakoznak a kezdeményezéshez, akkor a terv nem tud elbukni, hiszen nem létezik olyan konstelláció, amelyben a „vb2”ne válna a szórakoztatóipar új kedvencévé. A hirdető cégek, valamint a tévétársaságok versenye garantált volna, azaz a bevételek nem maradhatnak el az előirányzottól. Platini ezzel végképp a csúcsra küldheti Európát a futballüzlet térképén: a legismertebb brandek – mint a Real Madrid, a Barcelona vagy a Bayern München – bázisa itt van, a Bajnokok Ligája a klubsorozatok vitathatatlan uralkodója. S ha mindennek tetejébe a vb alternatíváját is megteremtik, akkor a mű elkészül.

Amúgy Blatter az idén tavasszal azt üzente Platininek, amikor a többvárosos Eb tervéről volt szó: egy az ország, egy a torna. A francia sportvezető azzal reagálhat: egy a világ, kettő a torna.

Hogy aztán a meghívottaknak könyörögni kell-e a részvételért, ha egyáltalán fontolóra veszik az invitálást? Nem tudni. Annyi bizonyos: a legtöbbszörös világbajnok, az ötszörös aranyérmes Brazília Eb-t még egyszer sem nyert.

Eb-meccsen még nem találkozhattak: a spanyol Arbeloa és a brazil Neymar